Az EU 2020-as stratégiája a KAP és a KP keretében

Tabajdi szerint a támogatásokat azonban nem csak a leginkább versenyképes, átlag felett teljesítő európai térségekbe kell irányítani, sokkal inkább az elmaradott, hátrányos helyzetben lévő régiók támogatására kell koncentrálnunk. A szocialista delegációvezető kiemelte, hogy az új hosszú távú terv konkrét intézkedések nélkül az elbukott Lisszaboni stratégia sorsára jut, amely bár helyes célokat tűzött ki, a megvalósításhoz szükséges eszközöknek híján volt. „A gazdaság zöld szerkezetváltásának támogatása során az Európai Unió nem feledkezhet meg a már létező és bevált közösségi politikákról, így a Közös Agrárpolitikáról és a Kohéziós Politikáról. A környezetvédelmi és a klímaváltozás elleni küzdelemben a Közös Agrárpolitika fenntartása nélkül esélyünk sem lesz. Az európai vidék legjobb gazdái maguk a mezőgazdasági termelők. Ha azt várjuk tőlük, hogy magas minőségű és egészséges élelmiszert környezetbarát és takarékos módon termeljenek, miközben részt vesznek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, akkor ehhez megfelelő támogatást kell biztosítanunk a Közös Agrárpolitika keretében. Tudatosítani kell a társadalom számára, hogy a mezőgazdasági termelés során a gazdák számos közjavat állítanak elő, jelentős mértékben hozzájárulnak a környezetvédelmi és klímaváltozási célok teljesüléséhez, és ezért megfelelő támogatásban kell őket részesíteni” – vélekedett a magyar képviselő. Tabajdi Csaba aláhúzta, hogy az EU2020-as stratégiája nem lehet sikeres a Kohéziós Politika nélkül sem. Európa keleti és nyugati fele között továbbra is hatalmas különbség mutatkozik a gazdaság energiahatékonyságában. Bulgáriában például háromszor annyi energia szükséges egységnyi GDP megtermeléséhez, mint Németországban. Az energiaárak várható emelkedése így tovább rontja az új tagállamok versenyképességét. Az erőforrás-hatékony, zöld gazdaságfejlesztés nem csak környezetvédelmi, hanem versenyképességi és foglalkoztatási célokat is szolgál. „A Kohéziós Politika rendelkezik az uniós zöld gazdaságfejlesztéshez és az új munkahelyek létrehozásához szükséges eszközökkel. Rugalmasan alakítható és gyakorlatilag bármely szakpolitikai cél teljesítését képes támogatni. Alkalmas arra, hogy a legszegényebb régiókat célzott támogatásban részesítsük. Hatékonyan tudja támogatni a megújuló energiaforrások fejlesztését, az energia- és erőforrás hatékonyság növelését, képes ösztönözni a zöld-innovációt és elősegíti az új munkahelyek létrehozását” – zárta felszólalását Tabajdi Csaba.

Vélemény, hozzászólás?