Ezt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter mondta. A miniszter hangsúlyozta: csak azok az országok és régiók lehetnek hosszú távon sikeresek, amelyek jól tudnak gazdálkodni természeti erőforrásaikkal és termelési lehetőségeikkel, hagyományaikkal, az új KAP-ban ezért központi helyet kell elfoglalnia a fenntarthatóság szempontjának. Fazekas Sándor emlékeztetett: a magyar elnökség jelentős előrelépést ért el ezen a területen, az uniós agrárminiszterek márciusi tanácsülésén több mint kétharmados, 81 százalékos támogatással fogadták el a KAP jövőjéről szóló magyar elnökségi következtetéseket, amelyek tükrözik a magyar elnökség mottóját, miszerint az erős Európának erős Közös Agrárpolitikára van szüksége.”A dokumentum legfontosabb üzenete, hogy Európának elegendő, biztonságos, jó minőségű, elfogadható árú élelmiszert kell előállítania úgy, hogy természeti erőforrásainkkal okosan gazdálkodjunk, vigyázzunk a környezetre, vizeinkre, törődjünk az állatok jólétével, és közben gondoskodjunk arról, hogy a vidéki térségek Európa teljes területén gyarapodjanak, és gazdaságilag életképesek maradjanak” – mondta a vidékfejlesztési miniszter. Az ökológiai gazdálkodás versenyképesség-javító vonását emelte ki a tanácskozáson Paolo de Castro, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának elnöke is, aki rámutatott, hogy a biotermékek fogyasztása „korunk egyik megatrendje”, az ökológiai gazdálkodás így töretlenül fejlődik, előretörését még a világgazdasági válság sem állította meg. Az ágazat jelentőségét mutatja, hogy 2008 és 2009 között – a gazdasági válság eddigi legsúlyosabb szakaszában – az EU-ban 1 millió hektárral nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont terület nagysága, amely így a teljes termőterület 4,7 százalékának megfelelő 8,3 millió hektárt tett ki, az ágazat forgalma pedig 2005 és 2009 között 14 milliárd euróról 18 milliárd euróra emelkedett – mondta Paolo de Castro. Ugyancsak beszédes adat, hogy az ágazatban dolgozók körében csupán 36 százalék az 55 évesnél idősebbek aránya, míg a mezőgazdaság egészét tekintve 56 év az átlagéletkor – folytatta de Castro gondolatmenetét Dacian Ciolos, az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa. Az életkori megoszlásról szóló statisztika is azt mutatja, hogy az ökológiai gazdálkodás életképes, hiszen erősen vonzza magához a fiatal termelőket – mondta a brüsszeli bizottság tagja. Dacian Ciolos hangsúlyozta: korábban csak elvétve lehetett kapni biotermékeket, a boltokban csak egy-egy eldugott sarokban kaptak helyet, most már viszont széles a kínálat és könnyű hozzájutni az ökológiai módszerekkel előállított termékekhez. A siker azonban veszélyt is hordoz, az ágazat a saját sikerének áldozata lehet – figyelmeztetett az uniós biztos, aki szerint a legfontosabb eredmény, hogy az biogazdálkodók megszerezték a fogyasztók bizalmát. Most arra kell törekedni, hogy ez a bizalom megmaradjon és erősödjék, ezért semmiképpen sem szabad a nagyobb jövedelmezőség kedvéért eltávolodni az alapoktól, amelyekre épülve kifejlődött az ökológiai gazdálkodás – mondta Dacian Ciolos. Fazekas Sándor szerint a magyar EU-elnökség az agrárminiszterek soron kívüli ülését is kész összehívni a gyors cselekvés érdekében. A magyar tárcavezető ezzel a fertőzött uborka miatt kialakult helyzet kezelésére utalt. Fazekas Sándor szerint az EU gyorsriasztási rendszere megfelelően reagált a történésekre, ugyanakkor pontos tényekre, vizsgálati eredményekre van szükség ahhoz, hogy hatékonyan lehessen kezelni a kérdést. Az EU élelmiszerbiztonsági hatóságai felelősen, gondosan jártak el, de most a legfontosabb „a fertőzés forrásait kétséget kizáróan megtalálni” – jegyezte meg az Európai Unió soros elnökségét betöltő Magyarország agrárminisztere. Dacian Ciolos szerint gyors reagálással vissza kell állítani a fogyasztói bizalmat, mert „a bizalmi válságnak komoly gazdasági hatása lehet, ami visszahat az ágazatra”. Ugyanakkor megalapozatlanul nem szabad vádolni egyes tagállamokat, óvatosan kell eljárni, feltételezéseket nem szabad hangoztatni, mert csődbe mehet az egész zöldségágazat az EU-ban, s azt a fogyasztók is megsínylik – hangoztatta Dacian Ciolos. Az EU-biztos szerint a kialakult helyzetben a piaci szempontokra is kiható jogi elemzéseket végeznek, s megvizsgálják, milyen eszközök mobilizálhatnak, hogy segítsék az ágazatot. Hozzátette: izolálni kell a problémát, hogy a gyanakvás megszűnjön a termékekkel szemben, de nagyon fontos, hogy az intézkedések arányosak legyenek. Fazekas Sándor az uniós agrárminiszterek három napos debreceni informális tanácskozás kapcsán kifejtette: Magyarország egyik legjelentősebb mezőgazdasági területét mutatták be a tárcavezetőknek, benne a magyar mezőgazdaság hagyományait, a biogazdálkodás helyzetét, a genetikai állomány megőrzését a Hortobágyon. Az informális tanácskozáson áttekintették az állattenyésztéssel és a takarmányozással kapcsolatos kérdéseket, s egyeztettek a „tejcsomagról”, amelynek kidolgozásában a magyar elnökség intenzív munkát folytat. Utóbbi tartalmazza a tejtermelők és feldolgozók támogatását, a piaci átláthatóság növelését, a promóció erősítését – fogalmazott Fazekas Sándor emlékeztetve, hogy az Európai Parlament június végén szavaz a tejcsomagról. Dacian Ciolos uniós biztos szerint az állattenyésztés kérdését nem csupán gazdasági, hanem területi és környezetvédelmi szempontból is vizsgálni kell. A biztos reményét fejezte ki, hogy a magyar elnökség hatékony előkészítő munkája után a lengyel elnökség idején sikerül döntést hozni ebben a kérdésben. Hozzátette: a dokumentumot felülvizsgálati záradékkal látják el, miszerint 2014-ben meg kell vizsgálni, milyen intézkedésekre lesz még szükség „a tejkvóta megállapítása előtt”. Dacian Ciolos üdvözölte Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök döntését a gabonaexport feloldásáról. Ugyanakkor – mint fogalmazott – meg kell vizsgálni, hogy az intézkedésnek milyen hatása lesz a térségünkre annak ismeretében is, hogy vannak európai régiók, ahol jelentős az aszály az idén. A területalapú támogatásokról szólva – kérdésre válaszolva – az EU mezőgazdasági biztosa elmondta: erről a bizottság őszre alakítja ki az álláspontját. Ugyanakkor fontosnak nevezte a kiegyensúlyozott kifizetéseket a tagállamok között, mert „a jelenlegi nagy különbségek megmagyarázhatatlanok és politikai szempontból elfogadhatatlanok” – közölte Dacian Ciolos.