Az ökogazdálkodás meghatározó lesz a Magyarország 2020 tervben

Ángyán József (képünkön) a Dél-Dunántúli Biolkultúra Egyesület bionapján, gazdálkodók előtt tartott előadásában szólt arról, hogy kedvezőbbé teszik az ökológiai gazdálkodás jogi feltételeit, és újra szeretnék indítani az agrár-környezetgazdálkodási programot, mert, abból sokan kiszorultak. Az államtitkár hozzátette: az ökogazdálkodás érdemes arra, hogy közpénzekből segítsék, mert megfelel a minőségi, szermaradvány-mentes élelmiszereket előállító, környezeti egyensúlyt fenntartó, és megélhetést nyújtó helyi gazdaság feltételeinek. Úgy vélte, eddig nem ez volt a helyzet, a támogatási rendszer inkább a tőkebefektetési társaságokat támogatta. Az előző kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv 1.400 milliárd forintos, hétéves keretének körülbelül 80 százalékát elköltötte olyan célokra, amelyek a nagytőke beruházásait szolgálták, és kevés pénz maradt azokra a jogcímekre, amelyek a mezőgazdaságnak ezeket a teljesítményeit fizetik meg – mondta. Ángyán József úgy vélte: a fennmaradó 250 milliárd forintot – és a “még visszaszerezhető” 100-150 milliárd forintot – nem szabad csak “szuperintenzív, multinacionális tőkeérdekeket szolgáló fejlesztésekre” elkölteni. Hangsúlyozta, hogy a családi modellt szeretnék erősíteni a tőkés társaságokkal szemben. Az államtitkár szólt arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. november 1-jéig készít leltárt el az állami termőföldek bérleti szerződéseiről. Hozzátette, hogy a jelenlegi információk szerint az állami földek 80 százalékát 180 tőkés társaság bérli, esetenként a piaci díjak 10-15 százalékáért. Ez azt jelenti, hogy feltőkésítjük a társaságokat, ami versenytorzító hatású is – mondta. Ángyán József kifejtette: ha a piaci díjakat elkérik az állami földek bérlőitől, a Nemzeti Földalap bevétele akár 80 milliárd forint is lehet, így az állam jelentős összeggel szállhat be a magyar földpiacra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.