Bácsalmás az uniós támogatások nyertese
Tabajdi Csaba a baloldali kormányzás elmúlt nyolc évét értékelve kiemelte a 2002 és 2008 között lezajló szociális rendszerváltást, azt az intézkedéscsomagot, amellyel jelentős mértékben sikerült emelni a magyar állampolgárok életszínvonalát. „Hat év alatt csaknem duplájára nőtt az átlagkereset, 40%-al emelkedett a nyugdíjak vásárlóértéke, háromszorosára nőtt a családi pótlék összege. A fejlődés a mindennapokban is érzékelhető, hiszen ma Magyarországon már minden második családban van autó, a mobil-előfizetések száma meghaladja a tízmilliót és csaknem két és fél millió háztartás rendelkezik internet-hozzáféréssel” – mondta a szocialista delegáció vezetője. Mamuzsits Sándor a rendezvényen elmondta: nagyon jelentősek azok a vállalkozásfejlesztési támogatások is, amelyeket a közelmúltban a mikro- és kisvállalkozások pályázati úton nyertek el, több mint félmilliárd forint összegben. „Eközben sikerült megindítanunk a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb infrastrukturális fejlesztési programját. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megdupláztuk a hazai autópályák hosszát, új hidakat emeltünk a Dunán, és országos szinten több száz oktatási- és egészségügyi intézetet sikerült megújítanunk.” Tabajdi Csaba kiemelte, hogy a Bácsalmási kistérségbe 1,8 milliárd, míg a szomszédos Jánoshalmi kistérségbe 1,5 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett. A forrásokat az Élhető Bácska, illetve a Bácska Gyöngye programok keretében hasznosították a térségben élők, a pénzből fejlesztették az úthálózatot, a szélessávú internet-hálózatot, felújították a városok közösségi tereit és a helyi oktatási intézményeket. A magyar szocialista delegáció vezetője a bácskai térség kapcsán a regionális, határon átnyúló együttműködés fontosságát is hangsúlyozta. „A trianoni határok által kettévágott bácskai térség szerves egysége a regionális gazdasági, kereskedelmi, kulturális és turisztikai együttműködés keretében állhat helyre. Ebben a folyamatban fontos előrelépés volt a Bácsalmás-Bajmok határátkelő magyar részről történő bővítése, amely lehetővé teszi, hogy állandó határátkelőhely működjön Magyarország és Szerbia között, amennyiben a szerb fél is befejezi a szükséges fejlesztéseket.”
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.