Bige László immár nem csak utalgatott rá, hanem meg is nevezte Csányi Sándort, mint azt az embert, aki a Nitrogénművek Zrt. elleni akció mögött állhat. Csányi cáfolta ezt…

Nem tartozik Orbán Viktor miniszterelnök belső köreihez, ezért nem remélhetett fair bánásmódot az ügyében – idézi a Bloomberg Bige Lászlót.

A hírügynökség a szolnoki gyárat érintő hatósági akciók hátteréről kérdezte a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatóját, aki a szokásosnál nyíltabban fogalmazott arról, kiket sejt a támadások mögött. Bige gyárát környezetvédelmi problémákra hivatkozva a múlt év végén lerohanták, majd működését is leállíttatták a hatóságok. Idén, október 24-én a bíróság ezt jogszerűtlennek ítélte meg, így a szolnoki üzemben ismét elindulhatott a termelés.

A milliárdos, aki több napot töltött a rendőrségen, eddig a hazai médiában csak utalgatott rá, hogy egy befolyásos üzletember állhat a hatóság érdeklődése mögött. Bige most azonban meg is nevezte Csányi Sándort, az OTP Bank vezérét, és hosszú ideje tartó viszályukat hozta összefüggésbe a cége ellen indult hadjárattal. Azt is állította: a támadás célja az volt, hogy rákényszerítsék a régió legnagyobb nitrogénműtrágya-gyárának eladására.

A Bloomberg megpróbálta Csányit is megszólaltatni. „Az OTP kommunikációs osztálya azt írta a lapnak, hogy Csányi nem kívánja megvásárolni a gyárat. A bank Csányi és Bige személyes viszonyát, esetleges vitáját nem kommentálta. A Csányi másik érdekeltségének számító KITE Zrt. ügyvédje pedig levélben annyit írt a Bloombergnek, hogy Bige László egy sor rossz beruházási döntésnek köszönheti szorult helyzetét, és nem a konkurenciának.”

Csányi egyik korábbi alkalmazottja, Csizma László, aki 2016-ban Csányi egyik holdingtársaságának vezetője volt, korábban sorra keresett meg bankokat és ügyvédi irodákat, a nemzetközi piacon is, hogy ellehetetlenítse a Nitrogénművek kötvényeladásait. Csizma azt elismerte a Bloombergnek, hogy írt leveleket, de szerinte csupán arra figyelmeztette a piaci szereplőket, hogy Bigéék fontos információkat tartanak vissza. Csányi pedig az OTP-n keresztül úgy nyilatkozott, nem tudott ezekről a levelekről…

Az OTP a Bloomberg cikkének megjelenése után a következő nyilatkozatot adta ki:

„Az OTP Bank 2012. március 7-én a jogszabályoknak megfelelően közzétett tőzsdei közleményében tájékoztatta a közvéleményt, hogy jogerősen megnyerte a Nitrogénművek Zrt-vel szembeni, több mint 25 milliárd forint összegű kártérítési pert, amelyet a Nitrogénművek Zrt. indított az OTP Bank ellen.

Az OTP Bank a Bloomberg – szóban forgó cikket megelőző – érdeklődésére előzetesen megkereste a Nitrogénművek Zrt-t, hogy a Nitrogénművek Zrt. adja meg a felhatalmazást ahhoz, hogy a Bloomberg tervezett (és 2019. november 21-én megjelent) cikkére tekintettel az OTP Bank a fenti perrel kapcsolatos, banktitoknak minősülő információkat megoszthassa a közvéleménnyel. Ezen tények bizonyára segítették volna a valódi helyzet megismerését. Az OTP Bank legjobb tudomása szerint a Nitrogénművek Zrt. a mai napig nem válaszolt a banktitok feloldása iránti megkeresésre.

Megerősítjük, hogy Csányi Sándor nem tervezte és jelenleg sem tervezi a Nitrogénművek Zrt., vagy bármelyik más, Bige-csoporthoz tartozó vállalkozás megvásárlását, nem véleményezi a Nitrogénművek Zrt. pénzügyi állapotát. A vállalatcsoport által nyilvánosságra hozott éves üzleti jelentések, pénzügyi beszámolók kellő információt szolgáltatnak mindenki számára ennek megítélésére.

A fentiek ismeretében sajnálatos, hogy a Bloomberg hírügynökség nem teljes körűen járta körbe a szóban forgó témát, nem tárta fel tényszerűen a Bige-csoport pénzügyi, gazdasági, műszaki helyzetét, melynek hiánya miatt egy valótlan feltételezéseket tartalmazó cikket jelentetett meg. Szintén rendkívül sajnálatos, hogy a Bloomberg elmulasztotta tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy az OTP Bank kész lenne tájékoztatást adni a cikkben említett feltételezésekkel kapcsolatos valós tényekről, amennyiben a Nitrogénművek Zrt. ehhez hozzájárult volna.

Csányi Sándor különösen sérelmezi, hogy a Bloomberg olyan hatósági eljárásokkal is összefüggésbe hozza, amelyeknek se okát se tartalmát nem ismeri, és azokra természetesen semmiféle ráhatása nem lehetett és nem is volt.

Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy mind a valótlan, mind a valótlan és egyben sértő tények állítása, mind azok híresztelése jogsértésnek minősül.”