Biztató a tavaszi, de kedvezőtlen az őszi vetés állapota Vas megyében

Közlése szerint a 69 ezer hektáron elvetett őszi növényeknél 180 milliméter csapadék hiányzik. Novemberben és márciusban nem hullott mérhető csapadék, a téli időszakban pedig nem volt hótakaró, ami megvédte volna a növényeket. Márciusban, amikor fejlődésnek indulhattak volna a növények, szinte “sivatagi viszonyok” uralkodtak Vas megyében. Idén az év harmadik hónapjában 225 órát sütött a nap, míg az elmúlt tíz évben átlagosan 140 volt a napfényes órák száma – mondta a mezőgazdasági főfelügyelő. Hozzátette; a csapadékhiány – annak ellenére, hogy májusban a tízéves átlagnál 20 milliméterrel több, mintegy 68 milliméter csapadék esett – még mindig gondot okoz a megyében. A szárazság miatt nem következett be az őszi gabona bokrosodása, az átlagosnál kisebb a kalászhosszúsága, így valószínűleg kevesebb lesz a kalászszám is. A növényállomány több ráfordítást igényelt, mert a bokrosodás hiánya miatt a vetések jobban gazosodtak, több gyomírószert kellett felhasználni. Lukács Zoltán összegzése szerint az ősszel elvetett gabonából az átlagosnál kevesebb termésre számíthatnak a gazdálkodók, de a kezdeti stádiumban lévő tavaszi vetésű növények várható hozamát még nem lehet megbecsülni. Tavasszal ugyan a magok “száraz földbe” kerültek, de az áprilisi, májusi csapadékosabb időjárás kedvezett az állománynak. A “harsányzöld” táblák mindenesetre biztató képet mutatnak – hangsúlyozta a mezőgazdasági főfelügyelő. Az aktuális feladatokról elmondta; a tavaszi munkák már befejeződtek Vas megyében, ha eláll az eső és a munkagépekkel rá lehet menni a talajra, növényvédelemmel és tápanyag utánpótlással folytatódnak a mezőgazdasági munkák. Tavasszal 10 ezer hektárt árpával, közel 30 ezer hektárt pedig kukoricával vetettek be Vas megyében. Szóját 2.200 hektáron termelnek, a napraforgó vetésterülete 7.200 hektár.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.