Ezt Karakó László (Fidesz, képünkön)), az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának az elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseit vizsgáló albizottságának elnöke mondta. Az albizottság megvitatta a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott, munkahelyteremtést elősegítő támogatási programokról szóló tájékoztatót, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) készített. Az anyag szerint a „Munkahelyteremtő beruházások támogatása” program eredményeként 2002 és 2010 között összesen 1.459 vállalkozás részesült 21,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban. Ez alatt a 8 év alatt a kedvezményezett vállalkozásoknál több mint 22.000 új munkahely kialakítása vált lehetővé. Karakó László hangsúlyozta: azt kell megvizsgálni, hogy az akkori döntések alapján mennyiben kerültek oda a források, ahol azokra valóban szükség volt. Hozzáfűzte: az egyedi kormánydöntés alapján kedvezményezett beruházásokat is kivizsgálják. A tájékoztató anyag szerint a pályázati rendszeren kívül egyedi kormánydöntést igénylő kérelmek támogatása is működött. Ennek keretében 2006 és 2010 között 8 nagyvállalkozás összesen 2,1 milliárd forint vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatásban részesült a Munkaerőpiaci Alapból, amelynek eredményeképpen a nagyberuházást megvalósító cégek – legalább három év foglalkoztatási kötelezettséggel – 2.953 új munkahely létesítését vállalták. Karakó László kiemelte: meg kell nézni azt is, hogy teljesült-e ez a vállalás. Bódi András, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője elmondta: egyedi kormánydöntés esetén csak azokban a térségekben kapcsolódtak a nagyberuházók finanszírozásához, amelyek hátrányos helyzetű térségek voltak. Hozzáfűzte: utófinanszírozás volt, a forrást – számlák ellenében – csak akkor kapták meg a cégek, amikor felvették a vállalt létszámot. Ennek megtartását folyamatosan ellenőrizték – fűzte hozzá. Pető Sándor, az NGM vezető főtanácsosa kiemelte: a bázis – vagyis a támogatás előtti – létszámot is tartani kellett, így ezek a kifizetések nemcsak munkahelyteremtő, hanem munkahelymegőrző támogatások is voltak egyben. Vécsey László (Fidesz) szerint a támogatási összegek nem követték a valós munkaerő-piaci helyzetet, mert a munkanélküliség növekedésének idején érdemben nem növelték a munkahely-teremtő támogatásokat. A kormánypárti képviselő szerint össze kell hasonlítani azt is, hogy egy munkahelyre vetítve mennyi volt az egyedi kormánydöntés alapján és a pályázatok útján adott támogatás. Pető Sándor elmondta: 2004-2005-től európai uniós támogatások is érkeztek, és az igények is megoszlottak a többféle pályázati lehetőség között, így alacsonyabb keretösszeg is elég volt a támogatási igények kielégítéséhez. Lődiné Cser Zsuzsanna, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) osztályvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek megosztásánál minden évben belső átrendeződés volt, és évről-évre emelkedett a költségvetési befizetés, vagyis az a pénzeszköz, amit nem közvetlenül a támogatásokra, munkahelyekre fordítottak. Elmondta a számvevőszék átfogó ellenőrzések keretében is vizsgálja a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeit. Karakó László elmondta: kezdeményezni fogja a foglalkoztatási bizottság rendes ülésén, hogy szakértőt vegyenek igénybe a beruházások megvalósulásának ellenőrzéséhez, a pályázatokat kezelő intézményeknél – MAG Zrt., Nemzeti Fejlesztési Zrt. – kifizetett forrásokat is át kell vizsgálni, illetve – különösen a hátrányos helyzetű térségekben – áttekintik majd a regionális munkaügyi központok által kifizetett forrásokat is.