Csökkent a munkanélküliség az euróövezetben

Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint decemberhez képest 72 ezerrel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. Elemzők arra számítottak, hogy 10 százalékon marad a munkanélküliségi ráta az euróövezetben. A vártnál jobb adatok ellenére a helyzet nem változott számottevően; az év elején Észtországgal 17 tagúra bővült övezetben összesen 15,8 millió regisztrált munkanélküli élt januárban, nagyjából ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A nyugati világ más jelentős gazdasági erőközpontjaihoz viszonyítva a munkanélküliség továbbra is magas az euróövezetben. Az Egyesült Államokban a decemberi 9,4 százalékról 9 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta januárban, Japánban pedig 4,9 százalékon stagnált. Az Európai Unió egészében 9,5 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta a tavaly decemberi 9,6 százalékról. Az 500 millió lakosú térségben 23,048 millióan voltak állás nélkül, 43 ezerrel kevesebben a tavaly év véginél. A legalacsonyabb, 4,3 százalékos rátát Ausztriában és Hollandiában mérték, a legmagasabbat, 20,4 százalékot pedig Spanyolországban. A 2010 utolsó negyedévét és 2009 utolsó negyedévét összehasonlítva a legnagyobb csökkenés Észtországban ment végbe, ahol 16,1 százalékról 14,3 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. A legnagyobb növekedés Görögországban volt, ott 9,7-ről 12,9 százalékra ugrott fel a munkanélküliség. A súlyos adósságválsággal küszködő euróövezeti tagállam után Magyarország következik: az Eurostat kimutatása szerint a magyarországi munkanélküliségi ráta a 2009 utolsó negyedévi 11 százalékról 12,6 százalékra szökött fel tavaly év végére. Az EU gazdaságával összefüggő hír, hogy felfelé módosították az EU idei növekedési becslését. Idén 1,6 százalékkal nő az euróövezet gazdasága, de a növekedés továbbra is egyenetlen, több tagország nehéz kiigazítási időszakot él át – ismertette az Európai Bizottság felfelé módosított növekedési becslését Olli Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztos. Korábban 1,5 százalékot vártak. Az EU egészére vonatkozó GDP-növekedési becslés most 1,8 százalék, a korábbi 1,7 százalék helyett. Az éves inflációt a bizottság most 2,2 százalékra várja, ez magasabb mint a korábbi 1,8 százalékos becslés, és meghaladja a 2,0 százalékos inflációs küszöbértéket is. Mint Olli Rehn elmondta: míg az exportnak az idén is támogató szerepe van a gazdaság élénkülésében, a belső kereslet erősödése kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb növekedést tesz lehetővé. Hozzátette: még viszonylag jelentős olajáremelés esetén is csak csekély növekedési hatástól kell tartani. Tavaly az első félévben viszonylag gyorsan javulta növekedés, de a második félévben kissé lassúbbá vált – áll az előrejelzésben. Utóbbinak az oka egyebek között, hogy számos válságellenes gazdaságösztönző intézkedést már visszavontak a tagországokban. Rehn szerint ugyanakkor idén ismét gyorsuló növekedés várható. Ennek érdekében folytatni kell a pénzügyi konszolidációt és a szerkezeti reformokat, ahogyan az a bizottság januárban kiadott új irányadó dokumentuma, az éves növekedési jelentés is javasolja. A mostani felmérés Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Nagy-Britannia kilátásaival foglalkozott, ezek az uniós össztermék 80 százalékát adják. Köztük mindazonáltal meglehetősen jelentős az eltérés: Lengyelországban 4,1, Németországban 2,4 Franciaországban 1,7 százalék várható, míg Spanyolországban jóval szerényebb, csak 0,8 százalékos emelkedésre számítanak. Rehn megjegyezte azt is, hogy továbbra is sok a kockázati tényező a növekedés élénkítése előtt. A pozitív oldalon a nagy nemzetközi gazdaságok növekedése és egyes uniós húzóállamok vártnál jobb teljesítménye javítja a kilátásokat, de a pénzügyi piacokon nem zárhatók ki további nehézségek, emellett tekintetbe kell venni a Közel-Keleten és Észak-Afrikában keletkezett helyzet nehézséget is. Egy Magyarországra vonatkozó kérdésre Olli Rehn elmondta, hogy a bizottság „friss és releváns” információt kapott az elmúlt napokban, ezeket még elemzik. Hozzátette: rövid időn belül hivatalos választ várnak a kormánytól annak kifejtésével, milyen konkrét intézkedések útján igyekszik a vezetés intenzívebbé tenni a pénzügyi konszolidációt idén és jövőre, és folytatni a szerkezeti reformokat.

Vélemény, hozzászólás?