Mint az köztudott, a biomassza biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, növények, állatok, biotechnológiai iparágak biológiai eredetű terméke, illetve hulladéka, amelyet eltüzeléssel, gázosítással és egyéb módokon lehet energetikai célra hasznosítani. A szakállamtitkár kifejtette: a biomassza hasznosítása nem fenntartható módon történik, a felhasználását pedig a társadalmi összefüggéseket is figyelembe véve kell vizsgálni. Egyidejűleg nagyobb szerephez kell jutniuk más energiahordozóknak, például a szél- és a napenergiának. Dióssy László hangoztatta: mindenképpen növelni kell az ország energiafelhasználásán belül a megújuló energiák jelenlegi, 6,5 százalékos részarányát. A cél, hogy 2020-ra gyakorlatilag megháromszorozódjon, vagyis 186 petajoule-ra nőjön, elérve a 15 százalékot, miközben az uniós elvárás 13 százalék. A szakállamtitkár jelezte: a biomasszával szemben a jövőben nagyobb szerepet kap a megújuló energiaforrások felhasználásának összetételében a biogáz, a biometán, a geotermikus és a szélenergia hasznosítása, valamint nő a napenergia és a hulladékhasznosítás szerepe. Dióssy László szerint a biomasszát csak korszerű technológia alkalmazásával, energiahatékony módon érdemes hasznosítani. Példaként említette az 5-10 megawatt teljesítményű komplex biomassza kiserőművek hálózatának kialakítását. Ígéretesnek nevezte a biogáz hasznosítását, ugyanis annak decentralizált termelése szinte mindenütt lehetséges mezőgazdasági melléktermékekből, de szennyvíziszapból is. Így a biogáz alternatívája lehet a földgáznak. Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára arról beszélt, hogy a megújuló energia nagyobb mértékű alkalmazásának feltételei adottak az országban. Jelezte: a bioetanol gazdaságos előállításához szükséges mennyiségű, évi 1,5-2,0 millió tonna gabona Magyarországon rendelkezésre áll.