Az idén az év első tizenegy hónapját tekintve összesen 18 százalékkal indult több felszámolási eljárás mint 2007 azonos időszakában. A számokból ugyanakkor még korai messzemenő következtetéseket levonni, mivel a közzétételek hathetes csúszásban vannak a felszámolások tényleges megindításához képest, így a szeptemberi adatok valójában a válság elmélyülése előtti állapotot tükrözik – idézi a közlemény Csorbai Hajnalkát, az Opten stratégiai igazgatóját.
A végelszámolások száma az utolsó három hónapban 15 százalékkal, 2140-re emelkedett, az első 11 hónapban a növekedés üteme 11 százalék volt. A felszámolások számának emelkedése ellenére egyre több cég alakul Magyarországon, és az utolsó három hónapban sem csökkent az egész évre jellemző cégalapítási láz. Novemberben 22 százalékkal több cég megalakulását tették közzé, mint egy évvel korábban – olvasható a közleményben. Az idei év első 11 hónapjában 44 166 céget alapítottak Magyarországon, szemben a 2007 azonos időszaki 30 354-gyel. Szeptember-október-novemberben 11 455 céget alapítottak, míg egy évvel korábban 8725-öt.

Kavarás már a nyáron

Idén júniusban a csődtörvény megváltoztatását sürgették szakmai szervezetek, mert úgy gondolták, a most hatályos – 1991-ben megalkotott – jogszabály már nem korszerű. Az állam időt és pénzt is spórolna, ha a törvény a felszámolások helyett segítené megmenteni a cégek még működő részeit – vélték a felszámolók.
Évente ugyanis több százmillió forintot költ az állam arra, hogy a bíróságok felszámolják a vagyontalan cégeket. Pedig ha a csődtörvény (Cstv.) azt segítené, hogy a felszámolás előtt álló cégek valahogyan mégis lábra állhassanak, időt és pénzt is spórolnánk – nyilatkozta akkor Molnár György, a Felszámolók és Vagyonkezelők Országos Egyesületének (FOE) szakértője.

Új csődtörvény?

Természetesen ennek érdekében szükség lenne új csődtörvényre. Ezt egyébként a kormány is felismerte, hiszen 2004-ben kormányhatározat született az új fizetésképtelenségi törvény létrehozására, hangsúlyozta Somogyi Ferenc, a FOE elnöke. Érdemi lépésekre azonban 2010-ig várhatóan nem számíthatunk, véli Hirth Károly, a Hubertus Pénzügyi, Gazdasági és Tanácsadó Kft. ügyvezetője.
A jelenleg érvényben lévő csődtörvényt 1991-ben alkották meg, és 1992. január 1-jén lépett hatályba. A Cstv. mintegy négy nagyobb, (1993, 1997, 2001, 2006), és csaknem hatvan kisebb módosításon esett keresztül, ami megnehezíti, hogy valóban egységes törvényként kezeljük a jogszabályt. Főként a hatályba léptető rendelkezéseket nem könnyű nyomon követni.
A Cstv. a rendszerváltás egyik fontos gazdasági törvénye volt, azóta azonban jelentősen változott a gazdasági környezet, mutatott rá Csia László, a Csabaholding vezérigazgatója.

Európai változások

Európában például már több ország is jelentős változásokat hajtott végre a csődjogi szabályozáson. Új rendelkezések születtek Németországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Spanyolországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Olaszországban, Romániában, Szerbiában, valamint Oroszországban. Az egész világon rohamléptekkel terjed egy új megközelítés, amely a vállalatok megmentésére, reorganizációjára, a munkahelyek megmentésére koncentrál. Ennek következtében valóban csökkenő tendenciát mutat a fizetésképtelenségi eljárások száma: az Európai Unióban például tavaly 5,5 százalékkal 130 ezerre csökkent ez a mutató. Az Ausztriában indított négy és félezer felszámolási eljárás pedig a felét sem teszi ki a magyarországi értéknek.
Hazánkban szintén a vállalatok megmentését szolgálná a csődeljárásra vonatkozó friss szabályozás. Míg az ilyen eljárások száma itthon évente tíz körül van, addig a felszámolási eljárások száma közelíti a 10 ezret, ismertette a tényeket Somogyi Ferenc. Nyugat-Európában például, ha kiderül, annyi pénze sincs a cégnek, hogy a felszámolási költségekre fedezetet nyújtson, akkor nem folytatják le feleslegesen az eljárást, hanem egyszerűen elutasítják a kérelmet, illetve törlik a céget a cégjegyzékből. A csődeljárás szabályozásának egyik legproblémásabb eleme, hogy nem biztosít azonnali moratóriumot az adós számára. Az adós vállalkozásnak ugyanis közzé kell tennie, hogy csődhelyzetben van, ugyanakkor nem kap azonnali védelmet.

Kilopni mindent: ez Magyarország?

A jelenlegi szabályozás sokkal inkább arra ösztönzi a tulajdonosokat, hogy eltüntessék az adós társaság vagyonát, üzletrészeit, részvényeit pedig külföldi személyeknek vagy hajléktalanoknak értékesítsék. Az a nagyobb vállalatok számára nem biztosítja a szabályozott reorganizáció lehetőségét, valamint hiányoznak belőle az egyéni vállalkozókra vonatkozó paragrafusok is – tette hozzá Hirth Károly.
Nincsenek rendezve továbbá a magánszemélyek eladósodásával kapcsolatos hitelezővédelmi érdekek sem, holott Nyugat-Európában az erre vonatkozó szabályozás kiterjed a háztartásokra is.
A Cstv. vezetői felelősséggel kapcsolatos szabályozása nagyon gyenge, így nem jelent elég fegyelmező erőt az adós vállalkozások vezetői számára. „Nincs tudomásunk arról, hogy a Cstv. ezen szabályai alapján felszámolók vagy hitelezők indítottak volna pert az adós vezetőivel szemben” – hangsúlyozta Csia László.
A Cstv. kielégítési sorrendjét, a zálogjogos hitelezői igények kielégítésének módját általában pillanatnyi politikai és gazdasági érdekcsoportok erőviszonyai befolyásolták. A válságba került társaságok reorganizációja vagy azok megszüntetése és ebből következően a jelenleg hatályos joganyag mögött nincs végiggondolt gazdasági koncepció. A Cstv. az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felügyelete alá tartozik, a tárca azonban nem képes összegyűjteni és egyensúlyt teremteni a fizetésképtelenségi joghoz tartozó különféle érdekek között; a 2004-es kormányhatározatot pedig egyszerűen nem hajtották végre, összegezte keserű tapasztalatait Somogyi Ferenc.