Erős vidékre van szükség

A Tárcatükör a Közgázon című rendezvényen a vidékfejlesztési miniszter és Gőgös Zoltán, az MSZP szakpolitikusa, volt államtitkár, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke mondta el véleményét a magyar agrárium és a vidék helyzetéről. Fazekas Sándor úgy fogalmazott: a mostani agrárkormányzat elhanyagolt állapotban találta a magyar mezőgazdaságot és a vidéket, amikor átvette a minisztérium irányítását. Ezért volt szükség a programalkotásra, a Nemzeti Vidékstratégia (NVS) megalkotására, és a hozzákapcsolódó – a végrehajtást biztosító – Darányi Ignác Terv kidolgozására. Gőgös Zoltán (MSZP) ezzel szemben azt mondta: a korábbi szocialista irányítású agrártárcának volt stratégiai elképzelése az ágazattal kapcsolatban, ez pedig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) tükröződött. Jelezte, hogy a programban a rendelkezésre álló uniós források – hét évre mintegy 1.300 milliárd forint – 46 százalékát az ágazat modernizálására kívánták fordítani. A vidékfejlesztési miniszter ismertette, hogy a jelenlegi agrárvezetés milyen, az ágazat előrelépését szolgáló intézkedéseket tett. Ezek között említette a belső piac védelmét, a helyi gazdák közvetlen áruértékesítési lehetőségének megteremtését; a falusi vendéglátás egyszerűsítését; a legális foglalkoztatás erősítését; a családi és kis gazdaságok helyzetbe hozását. Gőgös Zoltán szerint nem lehet kizárólagosan a kis gazdaságokra építeni az agrárstratégiát. Felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy például a magyar sertések 80 százalékát 260 szakosított sertéstelepen tartják. A tárcavezető közölte: az állattenyésztés fejlesztését szolgáló program véglegesítése most folyik. A magyar mezőgazdaságnak pedig – eredményessége érdekében – sokszínűnek kell lennie, ahol helye van a kis, a közepes és a nagy gazdaságoknak is. A két politikus abban egyetértett, hogy az őstermelői viszonyokat átláthatóvá kell tenni, ahogyan a birtokviszonyokat is. Utóbbival kapcsolatban Fazekas Sándor kifejtette: a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) mindent megtesz annak érdekében, hogy a most folyó földhaszonbérleti folyamat lehetőleg minden érintett megelégedésére záruljon le. Hozzátette azonban, hogy ez nem mindig könnyű feladat. Gőgös Zoltán nem vitatta a folyamat jogszerűségét, az egyes szerződések etikus voltát azonban igen. Példaként hozta fel, hogy Felcsúton egyes e területen érintett körök “igen gyorsan gyarapodtak”. A miniszter azt mondta, erről nem tud, de megígérte, hogy tájékozódik az ügyben. Abban ugyancsak egyetértés volt a fórum két részvevője között, hogy Magyarországon nincsenek oligarchák az ágazatban, ugyanis nincs akkora vagyonkoncentráció a mezőgazdaságban. Fazekas Sándornak a zsebszerződésekkel kapcsolatban az volt a határozott álláspontja, hogy az állam ezek létezését soha nem ismerheti el, e kontraktusok ellen mindig fel kell lépnie. A kétes tulajdonú földeket pedig vissza kell vásárolnia az államnak. Erre a célra most mintegy 480 millió forint áll rendelkezésre. Gőgös Zoltán hozzátette: tudomása szerint mintegy 260 ezer hektár van Magyarországon külföldiek kezében, ennyire igényeltek ugyanis a külföldi tulajdonosok támogatást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól. Közös nevezőn volt a két fél abban, hogy az osztatlan közös tulajdont – azaz azt az 1,5 millió hektárt, amely ilyen tulajdonban van – mielőbb rendezni kell. Fontosnak tartották továbbá azt is, hogy az öntözés lehetősége továbbra is megmaradjon a gazdálkodók számára. A két politikus a fórumot végül úgy értékelte: hasznos volt a véleménycsere hasznos az ágazat ügyeiről.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.