A jelölt hangsúlyozta az érdekek összehangolásának szükségességét ezen a területen. A fő célok közé sorolta – a globális megközelítés mellett – az egészséges környezet biztosítását a magyar lakosság számára. A testület 12 igen, 3 tartózkodás és 2 ellenszavazat mellett támogatta Fazekas Sándor kinevezését a posztra. Korábban a jelöltet ugyancsak támogatta a mezőgazdasági bizottság. A miniszterjelölt szükségesnek tartotta megjegyezni: a Kárpát-medencét, annak ellenére, hogy országhatárok szabdalják, egy területi egységként kell kezelni. Ez Magyarország szempontjából főként a vízgazdálkodás és a klímavédelem miatt fontos. A környezeti gondok ugyanis általában határokon átnyúló összehangolt tevékenységet igényelnek az érintettektől, alkalmazva a globális megközelítést. E szemlélet alkalmazásával szervezik meg a Vidékfejlesztési Minisztérium munkáját is. A szakterületeket – a környezet- és természetvédelmet, valamint a vízgazdálkodást – politikai államtitkár irányítja majd. Fazekas Sándor beszélt arról, hogy Karcagon, ahol húsz évig volt polgármester, a környezetvédelmet és a tájgazdálkodást fontos területnek tekintette. Példaként hozta fel, hogy a 23 ezer lakosú alföldi városban mintegy két évtized alatt a szilárd burkolatú utak aránya 24-ről, 89 százalékra emelkedett, a szennyvízhálózat pedig ez idő alatt 43-ról 119 kilométerre növekedett. Megemlítette azt is, hogy a környezetvédelmi tárca rendelkezésére álló forrás 2003-ban még 90 milliárd forintot tett ki, 2010-ben ez az összeg már csak 41 milliárd forint volt. A miniszterjelölt szerin ezen a területen meg kell szüntetni az úgynevezett maradvány elvű gazdálkodást. Szólt továbbá a környezetvédelmi termékdíj körüli ellentmondások megszüntetéséről, a klímavédelem – ezen belül is az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésének – fontosságáról, a Natura 2000 Programban tapasztalható visszásságok korrekciójának szükségességéről – azaz a táj- és mezőgazdasági szemlélet, és érdekek összehangolásáról. A vízügy területén megemlítette, hogy jelenleg nincs olyan folyóvíz Magyarországon, amely iható lenne természetes állapotában, ezért a szennyezés mérséklésére nagy szükség van. Az árvízvédelmet is fontos területként említette. Képviselői kérdésre azt közölte, hogy a Vásárhelyi tervet indokolt felülvizsgálni. A Duna-stratégia pedig Magyarország számára fontos projekt, amelynek az élére kell állni. Külön tett említést az erdők védelméről, aláhúzva, hogy a falopásokat vissza kell szorítani. Ez az egyik fontos feltétele, hogy Magyarország 21,5 százalékos erdősültsége megmaradhasson, és a meglévő 1,9 millió hektáros erdőterület növelhető legyen, a tervek szerint még legalább 600 ezer hektárral.