Innovációk Dél-Zalában

A földrajzi adottságokat illetően meghatározó az észak-déli csapásirányú párhuzamos völgyek által tagolt Zalai-dombság, valamint a Principális-csatorna és a Zala-Somogy-határárok völgye. A térség észak-déli és kelet-nyugati közlekedési csomópontként definiálható; elhelyezkedéséből adódóan közlekedésében és gazdaságában meghatározó az osztrák, a szlovén és a horvát határ, valamint a Balaton közelsége, továbbá a Nyugat- és Dél-Dunántúlt összekötő szerepe. 
Arculatát kettősség jellemzi: Nagykanizsa és a turisztikailag virágzó kisváros, Zalakaros mellett a főútvonalaktól távolabb eső területeken népességükben csökkenő és infrastrukturálisan elmaradott zsáktelepüléseket találunk. A településszerkezet aprófalvas, a falvak több mint felét ötszáznál kevesebben lakják. Utóbbiakról megfigyelhető az elvándorlás, ezért némelyeket az elnéptelenedés veszélyezteti. A munkanélküliek aránya már 2007-ben meghaladta a 10%-ot (némely településen a 20%-ot); Nagykanizsától és Zalakarostól távolodva egyenes arányban nő az állástalanok száma. A 46 településből 14 hátrányos helyzetű, ahol a térség népességének 30%-a él. A felismert problémákra – kevés munkahely, elöregedő lakosság, alacsony szintű képzettség, fejletlen civil mozgalom, hiányos közlekedési infrastruktúra – a LEADER eszközeivel is megpróbálnak választ találni, hiszen az itt élők életvitelét, életmódját a nyitottság, a vendégszeretet, a megújulásra való készség és képesség jellemzi. A foglalkoztatottság növelése érdekében jelentős erőforrásokat szeretnének a felnőttképzésre fordítani, ami megalapozhatná az innovatív ágazatok fejlesztését és a térség hozzáadott értéket előállító képességének növelését. A legkedvezőbb eredményt a természeti értékekre alapozott fejlesztésekkel lehetne elérni.
A térségben található Kis-Balaton, a Mura-menti Tájvédelmi Körzet és a Zalakomári Madárrezervátum a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. A terület kétharmada érintett a NATURA 2000 program által, emiatt nincs lehetőség a jelenlegi művelési ág megváltoztatására. Az errefelé honos védett állatok a fekete gólya, a fekete harkály, a réti sas, a lile, a vidra és a hód.

A környéken jelentős a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás súlya, de a megtermelt termékek helyben történő feldolgozása általában alacsony szintű, kivéve a bútoripart. A főszerep a szántóföldi növénytermesztésé, de nagy területeken találhatók kihasználatlan rétek és legelők, amelyeket extenzív tartással hasznosíthatnának az állattartó telepek. Korábban általános volt a falvak környékén a bogyós gyümölcsök termelése; a tevékenység visszahonosítása számos munkalehetőségeket teremthetne a térségben. Jóllehet a növénytermesztés mutatói gyengébbek az országos átlagnál, a hagyományos erdőgazdálkodáshoz és a megújuló energiaforrások alkalmazásához igen kedvezőek az adottságok a Zalai-dombvidéken.

A térségben csak Nagykanizsa rendelkezik számottevőbb iparral, de a hagyományosan erős gépipari ágazatokban jelenleg problémát jelent a szakmunkáshiány. Másik jellemző jövedelemtermelési ág az idegenforgalom, ennek aránya a régiós átlagot kétszeresen haladja meg. A térség megismertetését szolgáló és identitását erősítő, nagy hagyományokkal rendelkező gasztronómiai fesztiválokat (Bor-, Dödölle-, Rétesfesztivál, stb.) minden évben megrendezik. 
A legnagyobb kitörési lehetőség a különleges természeti értékekre alapozott idegenforgalom fejlesztése, a turisztikai kínálat diverzifikálása lehet újszerű és komplex szolgáltatási csomagok kialakításával. Emellett kedvezőek az adottságok a hagyományos szőlő- és gyümölcstermesztésre s -feldolgozásra is.
Kedvező kapcsolódási pont, hogy a Pannon Egyetem hangsúlyos szerepet vállal a tudásalapú vidéki gazdaság kialakításában. Kiváló adottságokkal rendelkezik a térség a biomassza és az egyéb megújuló energiaforrások hasznosítására is: ilyen irányú fejlesztésekkel a települések zömében ki lehetne váltani a jelenlegi gázra alapozott fűtést, ami nagy lépést jelentene az önellátási képesség növelése és a költséghatékonyság felé.

A fenti adottságokat, lehetőségeket és korlátokat figyelembe véve a térségben 6 fő fejlesztési prioritás és 19 fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg. Az ÚMVP III. tengelyének első fordulós pályázati körében az alábbi támogatási kérelmeket hagyták jóvá:

Vidéki örökség megőrzése (rendelet száma:138/2008)

Ügyfél Projekt cím Helyszín Helyzete Jóváhagyott támogatás összege
Pölöskefő Község Önkormányzata Faluház és környezetének felújítása Pölöskefő Nem hátrányos 10 446 284 Ft 
Zalaszentbalázsi Római Katolikus Egyház Pölöskefői RK műemléktemplom felújítása Pölöskefő Nem hátrányos 10 485 533 Ft
Gelsei Római Katolikus Egyházközség Katolikus templom külső felújítása Gelse Nem hátrányos 13 227 810 Ft

Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése (rendelet száma: 136/2008)
Ügyfél Projekt cím Helyszín Helyzete Jóváhagyott támogatás összege
Völgyesi József Zöldség-gyümölcs és vegyeskereskedés építése Gelse Nem hátrányos 5 137 541 Ft
Solmax Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Tőzegcsomagoló üzem megvalósítása Alsórajkon Alsórajk Nem hátrányos 52 008 938 Ft 
Jakab Tiborné Élelmiszerüzlet felújítása Beleznán Belezna Hátrányos 3 975 936 Ft 

Turisztikai tevékenységek ösztönzése (rendelet száma:137/2008)
Ügyfél Projekt cím Helyszín Helyzete Jóváhagyott támogatás összege
Marton Imre Falusi magánszálláshely létrehozása Gelse Nem hátrányos 23 270 282 Ft 
Hajdú Gézáné Falusi szálláshely és agroturisztikai szolgáltatások fejlesztése Nagyrécse Nem hátrányos 6 490 446 Ft 
Horváthné Nemesi Gyöngyi Vendéglő tetőtér-beépítéssel szálláshelyek létrehozása Zalaszentbalázs Nem hátrányos 5 696 742 Ft 
Néber-Megyesi Márta Ifjúsági szálláshely létesítése Kacorlak Nem hátrányos 22 483 939 Ft
Falumegújítás és -fejlesztés (rendelet száma: 135/2008)
Ügyfél Projekt cím Helyszín Helyzete Jóváhagyott támogatás összege
Orosztony Községi Önkormányzat Korosztályos igények kielégítéséhez korszerűsítés Orosztony Hátrányos 13 158 197 Ft 
Nagybakónak Község Önkormányzata Nagybakónak főútvonal melletti temetőépület és környezetének felújítása Nagybakónak Hátrányos 5 979 988 Ft 
Nagyrécse Község Önkormányzata Nagyrécse játszótér-felújítás, közparkfejlesztés Nagyrécse Nem hátrányos 11 744 003 Ft
Magyarszerdahely Község Önkormányzata Településközpont épületfelújítás Magyarszerdahely Nem hátrányos 6 415 721 Ft 
Szepetneki Faluvédő-Faluszépítő Egyesület József Attila utcai játszótér felújítása-építése Szepetnek Nem hátrányos 7 158 195 Ft 
Zalaszentbalázs Község Önkormányzata Körjegyzőség épületének felújítása Zalaszentbalázs Nem hátrányos 12 707 658 Ft 
Hahót Község Önkormányzata Esély két épület „életben maradására” felújítására Hahót Nem hátrányos 11 681 777 Ft 
Az első pályázati fordulóban az önkormányzatok közül Pölöskefő nyerte el a legnagyobb támogatási összeget. A 413 fős község Nagykanizsától északra 22 km-re terül el, közelében keletről és nyugatról is fontos főútvonalak – a 74-es és a 7-es – húzódnak. Megközelíthetősége négy oldalról biztosított, ezért a falun jelentős az átmenő forgalom. Területe zömében sík, helyenként enyhén dombos. Vizenyős határa a megye egyik fontos vízrajzi pontja, völgyi vízválasztó: a falutól nyugatra ered a Szévíz patak, keleti lapályos részén pedig a Principális-csatorna található. A ma használt Pölöskefő névváltozat 1720-ra alakult ki, hosszú fejlődés eredményeképpen. A települést először 1354-ben említették Pyliskefew alakban; nevét onnan kapta, hogy a Pölöske-patak forrásánál, fejénél épült (ezt a patakot nevezik ma Szévíznek). A török hódoltság korában sem néptelenedett el a falu, 17 házat írtak össze a 17. század elején. A pölöskei várat 1664-ben a török elfoglalta, majd 1687-ben Kanizsa elfoglalására gyülekező zsoldos hadak felégették a falut. A lakosság ekkor a közeli mocsarakba menekült, ahonnan később visszatértek és újjáépítették a települést. A felszabadító háborúk után 1702-ben a pölöskei is a többi vár sorsára jutott: elpusztították, anyagát építkezésekhez használták fel. Ma már csak árkai, felszíni nyomai találhatók meg. 
A falu körüli mocsaras vidék fokozatos lecsapolásával jelentősen megnőtt a legelő- és a szántóterület, ami hozzájárult a mezőgazdaság térnyeréséhez. Az itt élő emberek java része állattartással és földműveléssel foglalkozott, kihasználva a falu természeti adottságait. Napjainkban azonban a munkaképes lakosság többsége Nagykanizsára vagy Zalaegerszegre ingázik dolgozni. A népességszám 1945-ig stagnált, később növekedett, majd 1960-tól lassan csökken. Mára a lakosok nagyobb hányada középkorú és fiatal, a gyerekek létszáma 80 fő, akik zöme Zalaszentbalázsra jár óvodába és iskolába. 

A község műemlék jellegű épülete az 1754-ben neobarokk stílusban épült, Bűnbánó Magdolnáról elnevezett római katolikus templom. A templomkertben I. és II. világháborús emlékmű látható. A faluközpontban található a kultúrház és a falu híres szülöttének, a sportíró, sporttörténész, tanár és sportvezető dr. Mező Ferenc háza, aki az olimpiai játékok történetéről írt dolgozatával 1928-ban, Amszterdamban szellemi olimpiai bajnokságot nyert. Hosszú ideig tagja volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak is, emlékét szülőházán fehér márványtábla őrzi.

A faluban a víz-, a gázhálózat és a telefonvonal kiépített, a szennyvízcsatorna-hálózat, illetve szennyvíztisztító telep azonban egyelőre még csak terv. Pölöskefő az 1990-es évek kezdetétől jelentős fejlődésen ment keresztül: megtörtént a helyi utak, járdák, középületek felújítása, rendbe hozták a két temetői ravatalozót, a községben levő kőkereszteket, a templom tetőszerkezetét, házasságkötő termet és új orvosi rendelőt építettek.

Az ÚMVP III. tengelyéből az első fordulóban sor kerül a helyi védelem alatt álló építmény, a Faluházként funkcionáló Pálffy-kúria külső és belső felújítására, parkolók kialakítására és a kapcsolódó park létrehozására. A fejlesztésre megítélt támogatás összege 10,4 millió Ft.
Emellett 10,5 millió Ft támogatást nyertek el a pölöskefői római katolikus műemléktemplom felújítására.

A település jövőjét a természeti adottságokra épülő turisztika fejlesztése jelentheti, ezért rendszeres programszervezéssel kívánják élénkíteni a falu közösségi életét és idevonzani a látogatókat. Ezt a célt szolgálja az a hosszabb távú fejlesztési elképzelés is, amely szerint megvásárolnák a falu határában lévő összefüggő 40 hektár földterületet, majd parkosítanák és egy mesterséges tavat is kialakítanának turistacsalogatónak.  

Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP Irányító Hatóságának támogatásával

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.