A kelet-európai átalakulás finanszírozására alakult bank és a szakosított ENSZ-szervezet szakértői – más nemzetközi pénzintézetek és fejlesztési intézmények, valamint adományozó kormányok és magánszektorbeli befektetők képviselőivel együtt – Isztambulban kezdtek kétnapos konferenciát a globális élelmezési kilátásokról. A rendezvényen – az EBRD londoni székhelyén adott szerdai tájékoztatás szerint – elhangzott, hogy az évszázad első felében a világ népessége 2,3 milliárd fővel növekszik, a globális élelmiszer- és takarmánykereslet pedig megkétszereződik. A FAO becslései szerint 2050-re a jelenlegihez képest 70 százalékkal kell növelni az élelmiszertermelést ahhoz, hogy a globális kereslet kielégíthető legyen. A tanácskozáson Charles Riemenschneider, az ENSZ-szervezet befektetési központjának igazgatója elmondta: a közép-kelet-európai és a közép-ázsiai térségben hatalmas földterület-tartalékok állnak rendelkezésre, és a hozamok jelentős növelésére is komoly lehetőségek vannak. Ezt mutatja, hogy Oroszországban a búzatermelés 2007-2009-ben 27 százalékkal haladta meg a 2004-2006-os átlagot. A lehetőségeket jelzi az is, hogy az EBRD és a FAO közös becslése szerint csak Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban 13 millió hektár földterületet lehetne mezőgazdasági művelés alá vonni nagyobb környezeti hatások nélkül. Varel Freeman (képünkön), az EBRD alelnöke a bank londoni tájékoztatása szerint a konferencián a térség mezőgazdasági termelésének fő akadályozó tényezői között említette a nem megfelelő hatékonyságú termelési módszereket és felszereléseket, valamint az elégtelen mértékben kiépített szállítási és tárolási infrastruktúrát. Freeman szerint gyors megtérülések érhetők el termelői szinten technológiai és igazgatási beruházásokkal. Az EBRD alelnöke hozzátette: ezekben az országokban a termőföld minősége is jobb, mint sok nagy agrártermelő országban, a hozamok mégis alacsonyak és ingadozók. A fenyegető globális élelmiszerellátási gondokra nagy londoni elemző házak már korábban felhívták a figyelmet. A Királyi Külügyi Intézet – londoni székhelye után, általánosan használt nevén a Chatham House – tavaly kiadott átfogó előrejelzése szerint 2050-ben 9,2 milliárd embert kell majd ellátni élelmiszerrel. Ráadásul a feltörekvő térség vagyongyarapodása nyomán egyre többen térnek át a húsban és tejtermékekben gazdag „nyugati” étrendre, ami növeli a takarmánynövények iránti igényt is. A londoni kutatóintézet adatai szerint 2030-ig 50 százalékkal növekszik a globális élelmiszerkereslet, ezen belül a hús iránti igény 85 százalékkal emelkedik. A Chatham House szerint ebben a helyzetben valós a kockázata egy jövőbeni élelmiszerellátási válságnak; a ház az elmúlt időszak hitelválságára alkalmazott angol szóhasználat – credit crunch – mintájára a „food crunch” kifejezést használta az elemzésben.