Kifejtette: az említett árkülönbözet nem érzékelhető minden külföldi piacon, jelentős a gabonaexport Olaszországba, de a hagyományos piacok, Németország, Ausztria, Szlovénia felé is. Olaszország nem számít nagy exportpartnernek, jelenleg mégis a három említett legnagyobb importőrrel egyenrangú mennyiségű áru áramlik a dél-európai országba. Az export ellenére elegendő gabona van az országban, csakhogy a betárolt mennyiségek a nagy gabonakereskedők raktáraiban vannak. Emiatt kiszámíthatatlan, hogy mi történik ezekkel a piacon szabadon mozgatható készletekkel, akár egyik napról a másikra értékesíthetik külföldre. Olyan tendencia is tapasztalható a magyarországi gabonapiacon – ami máskor is előfordul -, hogy nyugatról kelet felé csökkennek az árak. A Dunántúlon ennek következtében egyre inkább kiürülőben vannak a készletek, míg a Tiszántúlon, a Duna-Tisza közén még mindig jelentősek a készletek. A Duna mentén ugyan a víziúton lényegében közvetlenül elszállítható árut folyamatosan értékesítik, de a Tiszántúlon valamelyest alacsonyabb is a gabonaár, mint Nyugat-Magyarországon. „Lassan ott tartunk, hogy Zala megyébe érdemes lesz a Tiszántúlról gabonát vásárolni, még a fuvarköltséggel együtt is” – fogalmazott a szakember. Tovább kelet felé, Erdélyben, Romániában még olcsóbban, tonnánként 4-5 ezer forinttal is alacsonyabb áron lehet kukoricához jutni, mint a magyar piacon, ezért sokan gondolják úgy, hogy ha az árkülönbözet fedezi a fuvarköltséget, akkor az ottani mennyiségeket megpróbálják importálni. Annak ellenére, hogy Magyarországon megtermett a szükséges termés, csak nincs azon az árszinten, hogy a takarmányba is be lehessen dolgozni. Azaz az állatokat rentábilisan lehessen etetni, ehhez persze a húsfeldolgozóknak is meg kellene tudniuk fizetni az indokoltan magasabb árat, amely aztán számukra a hústermékek értékesítéséből megtérülne. A magyar gabonaárak ugyanakkor a világpiaci árszint körül vannak, amiből az következik, hogy a helyzetre az igazi megoldás a húsárak erőteljes növekedése lehet a baromfi és a sertés esetében is – mondta Király László. Hozzátette: középút nincs, ha a húsárak nem tudnak növekedni, be lehet fejezni Magyarországon az állattartást. Egy évet ki lehet bírni valahogy, de már az is látható, hogy a nyári aratású kalászos és a még el sem vetett kukorica ára nem lesz sokkal alacsonyabb a jelenlegi áraknál, azaz a 2012-es aratásig lényegében a jelenlegi gabona árszinttel kell számolni a takarmányok önköltségében. Így kell állatot tartani, húst előállítani, nem csak Magyarországon, Nyugat-Európában és Dél-Amerikában is gondok vannak a húsárakkal az elszabadult gabonaárak miatt, az orosz piacon ezek kevésbé emelkedtek – érvelt a szakember. Felhívta a figyelmet arra, hogy a takarmányok másik összetevője, a szója ára tonnánként 101 ezer-113 ezer forint között ingadozott az elmúlt egy hónapban, emiatt indokolt lenne a takarmányok további áremelése is. Király László tavaly még arról számolt be, hogy a míg július elején 25 ezer forintért, július közepén már 31 ezer forintért vásárolták a búzát. Ehhez képest most 60 ezer forintért vásároltak kukoricát, búzát nem, arról csak kérdezték őket, hogy 80 ezer forintért vásárolnának-e, de kiderült: a kérdés mögött nem is volt áru. A Budapesti Értéktőzsde áruszekciójának határidős gabonapiacán kedden a kétféle takarmánybúza ára 53 ezer, illetve 67,7 ezer forint a legközelebbi augusztusi, illetve márciusi határidőre, míg a takarmánykukorica márciusra 59 ezer forint.