A levelet – amely egységes feltételek előírását szorgalmazza minden kamarai tag számára – az MTI csütörtökön kapta meg az egyik aláírótól, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezettől és Terméktanácstól. Az említett szakmai szervezeten kívül a levelet aláírta még a Baromfi Terméktanács, a Gabonaszövetség, a Húscéh, a Hússzövetség, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Vetőmag Szövetség és Terméktanács is. Az aláírók emlékeztetnek: az agárkamarai törvénytervezettel párhuzamosan készül a kereskedelmi és iparkamarai törvénytervezet, és – információk szerint – mindkettő eltérő feltételeket tartalmaz a kamarák szabályozására, illetve a tagsági jogokra és kötelezettségekre vonatkozóan. Az agrárkamarai törvénytervezet kötelező tagságot ír elő az agrárgazdasági tevékenységet folytató gazdákra és gazdálkodó szervezetekre egyaránt, függetlenül attól, hogy mezőgazdasági, ipari vagy kereskedelmi tevékenységet folytatnak. Utalnak ugyanakkor arra a levélírók, hogy a kamarai törvénytervezetek eltérő feltételeket szabnak tagjaik részére. Viszont választási lehetőségük nincs az érintett gazdasági szereplőknek, hogy melyik kamarának legyenek tagjai. A szakmai és érdekképviseleti szervezetek szerint ez a jogi megoldás eleve megkérdőjelezi a kétféle kamara létjogosultságát, hiszen nem lehet ipari tevékenységet végzőket, vagy például kereskedőket diszkriminatív módon megkülönböztetni aszerint, hogy a gazdaság melyik szektorában tevékenykednek. Ez ugyanis ellentmond az EU-s jogrendnek. A levél aláírói az agrárkamarai törvénytervezetben megfogalmazott tagdíjrendszert is irreálisnak tartják, többek között azért, mert az áfa-bevétel után is fizetni kellene, és álláspontjuk szerint a tervezett tagdíj irreálisan magas lenne egyes gazdasági szereplők számára, versenyhátrányt okozva nekik. Ezért javasolják az egységes kamarai tagdíj előírását, ami egybevág az egy kamara intézményének megvalósításával. Úgy vélik, hogy a kamarai tagdíj mértéke az évi 20.000 forintot ne haladja meg. A levél aláírói a tervezet több pontját kifogásolják, így például a 6. paragrafust, amely szerint „az agrárkamara agrárgazdaságon belüli ágazati, továbbá munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet nem láthat el”, valamint a 24. paragrafust, miszerint a területi agrárkamara a tagság részére térítésmentes szolgáltatást lényegében nem nyújt, csak a befizetett tagdíjon felüli térítés ellenében. „Munkánk ellehetetlenítését jelenti a közzétett agrárkamarai törvény” – fogalmaznak a levélben, és kérik a törvénytervezet megváltoztatását, hangsúlyozva, hogy a további egyeztetésre az aláírók készen állnak, ahhoz minden konzultatív segítséget megadnak.