Magyar-arab üzletember találkozó Hajdúböszörményben

Ezt Kállay Miklós, Magyarország Szaúd-Arábiába, Ománba és Jemenbe kinevezett nagykövete közölte Hajdúböszörményben. Ugyanakkor ebből az import mindössze 30 millió dollár, ami az 1980-as években még 400 millió volt – tette hozzá a diplomata a hajdúvárosban rendezett magyar-arab üzletember találkozón. Kállay Miklós szerint Magyarország kitörési pontja lehet az arab országokkal való gazdasági együttműködés. A nagykövetség jövő év január elsejétől az arab országok befektetési lehetőségeit tartalmazó adatbázist juttat el rendszeresen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához (MKIK), ami segíti a közvetlen kapcsolatfelvételt a magyar és az arab vállalkozók között – jelentette be a nagykövet. Megítélése szerint a húsiparban a birka- és bárányexport területén, illetve a műszaki együttműködésben, a technológiai fejlesztésekbe való bekapcsolódásban vannak jó lehetőségeik a magyar vállalkozásoknak. Muláj Abbász el-Kádiri, a Marokkói Királyság budapesti nagykövete a találkozón felhívta a figyelmet az arab országok közötti különbségekre. Utalt a mostani zavargásokra, amelyeknek az az oka, hogy “az arab népek változást akarnak, több demokráciát, több szabadságot”. A vezető diplomata kijelentette: hálásak Martonyi János külügyminiszternek, aki ellátogatott Tunéziába és felajánlotta, hogy Magyarország megosztja a demokráciáról szerzett tapasztalatait az arab országokkal. Jungbert Béla, a Külügyminisztérium afrikai és közel-keleti főosztályának vezetője hozzátette: az arab térség a magyar diplomácia homlokterébe került. Kijelentette: az új magyar kormány hivatalba lépésével szemléletváltás következett be a magyar külpolitikában, ami abban is megnyilvánul, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar cégek érdekeinek képviselete még nagyobb hangsúlyt kap. “Minden beruházó szándékú tőkét szívesen lát Magyarország, főként ami munkahelyet teremt, tudást hoz, tőkeerős és tartósan erősítheti a gazdasági kapcsolatokat” – tette hozzá a főosztályvezető. Jungbert Béla megjegyezte: nagy az érdeklődés az arab világban a magyar felsőoktatás és a felnőtt továbbképzés iránt. Szavaival ösztönözte a budapesti arab nagykövetségeket: fordítsanak erre nagyobb figyelmet annak érdekében is, hogy “a konfrontáció helyett a tolerancia szelleme nyerjen teret”. A találkozón a marokkói, a katari és az iraki nagykövetség diplomatái ismertették hazájuk gazdasági helyzetét, a befektetési lehetőségeket, míg Kiss Attila (Fidesz), Hajdúböszörmény polgármestere a helyi vállalkozás-ösztönzésről tájékoztatta a vendégeket. A magyar-arab üzletember találkozón bemutatkozott egy magyarországi arab és egy egyiptomi magyar vállalkozó is. Riad Naboulsi Libanonból 1975-ben jött Magyarországra, Debrecenben orvosi diplomát szerzett, majd a rendszerváltásig orvosként dolgozott. 1990-ban lett vállalkozó: ma négy sajtgyára van hazánkban, ebből egy Hajdúböszörményben, ahol naponta 200 ezer liter tejet dolgoznak fel. Mint mondta: évente 20 ezer tonna sajtot gyártanak. Összesen 700 dolgozót foglalkoztatnak, ebből 230-at Hajdúböszörményben, ahol a közeljövőben megduplázzák a termelésüket – mondta az arab üzletember. Bemutatta cégét Nagy Antal, a debreceni Dispomedicor Zrt. vezérigazgatója, az általa Egyiptomban alapított DispoAmecor vegyes vállalat elnöke is. Egyiptomi üzemükben injekciós tűket, fecskendőket és infúziós szetteket gyártanak. Mint kifejtette: az arabok kizárólag a legmodernebb technológiák és gyártósorok iránt érdeklődnek. Egyiptomban gyártott termékeiket korlátozás nélkül szállíthatják más arab és afrikai országokba – fűzte hozzá. Miklóssy Ferenc, az MKIK arab tagozatának elnöke elmondta: tapasztalataik szerint a magyar vállalkozóknak kevés az információjuk az arab országokbeli befektetési lehetőségekről. A kamara ezért rendszeresen szervez a hajdúböszörményihez hasonló üzletember találkozókat a jövőben – tette hozzá.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.