Magyar-brit kereskedelmi kamarát hoztak létre Londonban magyar üzletemberek a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok élénkítése és a piaci hozzáférés segítése érdekében.
Az alapítók egyike, a Londonban élő Nagy György – aki elsősorban logisztikai profilú vállalkozást üzemeltet Nagy-Britanniában – elmondta: a kamara – hivatalos nevén Hungarian-British Chamber of Commerce (HBCC) – létrehozását az is indokolta, hogy a brit piacon aktív országok zöme az elmúlt húsz évben már bejegyzett Nagy-Britanniában működő, szakosodott, az adott ország kétoldalú gazdasági kapcsolatainak előmozdítására hivatott, kamarai formát öltő szervezeteket. Az üzletember megemlítette, hogy a tágabb közép- és kelet-európai térség országai közül Csehországnak, Lengyelországnak és Grúziának is van ilyen kamarája Nagy-Britanniában. Nagy György elmondta: amikor a magyar szervezet létrehozásának folyamata az év elején elkezdődött, az elképzelést pártoló magyar vállalkozók először egy üzleti klub alapításának gondolatával foglalkoztak. Ez az ötlet fejlődött a beszélgetések során a magyar-brit kereskedelmi kamara hivatalos nagy-britanniai bejegyeztetéséig, amely a múlt héten megtörtént. A magyar üzletember közölte: az alapítók novemberben tervezik elindítani tagtoborzó kampányukat. Olyan nagy és közepes magyar vállalatokat szeretnének megnyerni, amelyek aktívak a brit piacon, és hasonlóképp olyan brit cégeket is, amelyek érdekeltek a magyarországi befektetésekben és az általános magyarországi gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. A szervezet már munkakapcsolatban van a Magyarországon működő brit kamarával, és lesznek közös kezdeményezésű programok. Az új magyar kamara emellett jó kapcsolatokat ápol a londoni magyar nagykövetséggel és a gazdasági diplomatákkal. Az írásba foglalt feladatterv szerint a szervezet sokrétű szolgáltatási kört kínál, a tanácsadáson, találkozók, társadalmi rendezvények szervezésén át a kommunikáció segítéséig és a tárgyalások megszervezéséig. Nagy György kijelentette: reményei szerint a kamarába jelentkező cégek száma egy év alatt eléri a 80-100-at. Arra kérdésre, hogy lesz-e kamarai tagdíj, az üzletember igennel válaszolt, mondván: a szervezetet „valamiből működtetni kell”. A tagdíj mértéke és struktúrája egyelőre átgondolás alatt van – tette hozzá. Elmondta: az eddigi előkészítő és bejegyzési tevékenység költségeit a kezdeményezők maguk fedezték, ám a hosszú távú működtetéshez mindenképpen szükséges egy költségvetés, amelyet minden hasonló szervezet tagdíjakból szed össze.