Magyarország az erős KAP jövőjében érdekelt

Az államtitkár hangsúlyozta: az EU mezőgazdaságának az európai gazdaság , versenyképes és élhető vidéket fenntartó módon szolgáló központi ágazatának kell maradnia a jövőben is. Ennek érdekében az agrárköltségvetést legalább a jelenlegi szinten kell megőrizni a következő költségvetési időszakban is. A magyar álláspont szerint a mezőgazdaság számára továbbra is az élelmiszerbiztonság jelenti az egyik legfontosabb kihívást mind az uniós, mind világviszonylatban. Emellett a termelőknek méltányos életszínvonalat kell biztosítani, és ezt jól szolgálja a közös agrárpolitika két pilléren – a közvetlen támogatásokon és a vidékfejlesztésen – nyugvó rendszere, ezért a KAP-ban továbbra is meg kell őrizni a jelenlegi kétpilléres szerkezetet – mondta Czerván György. A közvetlen támogatás a Közös Agrárpolitika egyik fontos eszköze, mivel támogatja és stabilizálja a mezőgazdasági jövedelmeket és a közjavak előállítását. Ezért a magyar vélemény szerint jövedelemtámogatás nélkül a régióban ugrásszerűen megnövekedne a „földek elvadulása”, a művelésből kivont területek nagysága. Az első pillér támogatásainak megnyirbálása így nehezen visszafordítható gazdasági és társadalmi folyamatok megindulására vezetne. Magyarország érdekelt a második pillér, azaz a vidékfejlesztési politika súlyának növelésében, erősítésében. Az államtitkár fontosnak mondta a piacszabályozás rendszerének – ide értve az intervenciót is – megerősítését, újragondolását és átalakítását. Czerván György hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség elsődleges célja az integráció folyamatos erősítése az agrárium területén, aminek a középpontjában a Közös Agrárpolitika áll majd. Emellett a soros magyar elnökség kiemelt jelentőségűnek tekinti a tejágazat helyzetének rendezését, a mezőgazdasági minőségpolitika átalakítását, az új állategészségügyi szabályozás kidolgozását, valamint a Lisszaboni Szerződés adaptációját is. Az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta, hogy az unió Közös Agrárpolitikájáról november 18-án kiadott EU-bizottsági dokumentumról még nincs hivatalos tárca álláspont, de magánvéleményként közölte, hogy a dokumentum kevés konkrétumot tartalmaz. Azok a konkrétumok is, amelyek e dokumentumban szerepelnek, már előzetesen kiszivárogtak. Így például a közvetlen támogatások felső határának megszabása, amelyet Magyarország attól függően ítél meg majd, hogy mekkora gazdaságméretre vonatkozik, illetve milyen összegű lesz a tervezett támogatás felső határa. Egyértelműen pozitív véleményét fejezte ki ugyanakkor az államtitkár az úgynevezett „zöld komponens” bevezetésének tervéről a támogatások odaítélésénél. Jelezte azt is, hogy a rossz termőhelyi adottságú termelők helyzetét szintén szabályozni kellene. A magyar soros uniós elnökségi végleges programját a belga elnökség előrehaladásának fényében ez év decemberében fogadja el a kormány, és jövő év januárjában mutatja be az Általános Ügyek Tanácsában a tagállamoknak. A magyar elnökség prioritásai közé tartozik majd a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás növelésének előmozdítása, a versenyképesség segítése. Mindezt az európai szociális modell megtartása mellett lehet csak elképzelni. Kiemelten fontos továbbá a tagállamok közötti szolidaritás és a kohézió erősítése is – mondta Czerván György. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke, a tanácskozás magyar házigazdája elmondta: az Európai Földtulajdonosok Szervezetének közgyűlésére húsz tagországból érkeztek szakértők, akik ugyancsak a KAP-reformjáról fejtik ki nézeteiket, és a földtulajdonosok szempontjait szem előtt tartva igyekeznek közös álláspontot kialakítani a kétnapos konferencián.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.