A megbeszélésen részt vett Glattfelder Béla Európa parlamenti képviselő is. Pekka Pesonen Magyarországon járva találkozott Jakab Istvánnal, a Parlament alelnökével, a MAGOSZ elnökével is. A 27 tagállamot tömörítő, legjelentősebb európai gazdaszervezet fő feladatának tartja a termelők érdekvédelmét, a  vidék életképességének megőrzését, valamint  az 500 millió európai fogyasztó biztonságos, folyamatos, jó minőségű élelmiszer-ellátását – mondta Pekka Pesonen. Az EU területének háromnegyede áll mezőgazdasági művelés alatt, az agrárium jelenleg 30 millió embernek ad munkát, a teljes élelmiszerlánc több mint 40 millió embert foglakoztat. A mezőgazdaságot érő kihívások miatt a piacok egyre kevésbé kiszámíthatók, egyenlőtlenek a versenyfeltételek az importtal szemben. A klímaváltozás, az extrém időjárás új kockázatokat jelent az ágazatban. A gazdák jövedelme csökken, 2009-es válság előtt is alig érte el a nemzetgazdasági átlag 50%-át. Az európai polgárok igényeinek megfelelve az EU olyan magas termelési költségekkel működő mezőgazdaság mellett döntött, amely megfelel a fenntarthatóság, élelmiszerbiztonság, állatjólét stb. kritériumainak. Ez versenyhátrányt okoz az európai termelőknek. Mindeközben az EU olyan kereskedelmi politikát folytat, amelynek következtében a külső vámvédelem folyamatosan csökken. Fazekas Sándor kijelentette, hogy a Copa Cogeca legfontosabb – a KAP jövőjével kapcsolatos – célkitűzéseivel a magyar kormány is azonosul: az élelmiszerbiztonságot (mind mennyiségi mind minőségi értelemben) a gazdák termelő szerepének megerősítésével kell garantálni. Elő kell segíteni, hogy a termelők tisztességes jövedelmet érhessenek el a piacon, és el kell ismerni az általuk nyújtott közszolgáltatásokat. Biztosítani kell a gazdáknak az egyenlő feltételeket az egységes piacon. Fazekas Sándor és Pekka Pesonen egyetértettek abban, hogy a KAP költségvetésének megőrzése és szinten tartása az egyik legfontosabb feladat. További közös cél megvédeni a közvetlen kifizetések költségvetési forrásait. A nemzeti társfinanszírozás bevezetése mindkét fél számára elfogadhatatlan, mert az –álláspontjuk szerint – az egységes piac felbomlásához vezetne. Egyetértettek abban is, hogy a teljes pénzügyi időszakra előre rögzíteni kell a két pillér közötti forrásmegosztást. Nagy előrelépést jelent, hogy az Európai Parlament szeptember 7-én közreadott jelentésében kimondta, hogy a gazdáknak tisztességes arányban kell részesülniük az élelmiszer ágazatban keletkező jövedelemből – mondta Glattfelder Béla. A KAP célja, hogy stabil szabályozási keretet nyújtson a mezőgazdasági termelésnek, a termelékenység, a versenyképesség és a piacok stabilitásának biztosításán keresztül, annak érdekében, hogy az EU önellátó képessége az összes kulcságazatban megmaradjon. A KAP legutóbbi reformjai során ugyanakkor egyre magasabb szintű élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és állatjóléti szabályokat vezettek be, miközben egyre piacorientáltabbá tették az ágazatot. A KAP 2013 utáni jövőjéről az Európai Parlament már júliusban kiadta a jelentését, mely kimondja, hogy a mezőgazdaság által megtermelt legfontosabb közjó maga az élelmiszer, tekintettel arra, hogy a világ népessége 2050-re a jelenlegi 6,7 milliárdról 9 milliárdra nő. Az Európai Bizottság állásfoglalása decemberre várható.

A KAP 2013 utáni jövőjéről az Európai Parlament már júliusban kiadta a jelentését, mely kimondja, hogy a mezőgazdaság által megtermelt legfontosabb közjó maga az élelmiszer, tekintettel arra, hogy a világ népessége 2050-re a jelenlegi 6,7 milliárdról 9 milliárdra nő. Az éhezők és alultápláltak száma világszerte növekszik, miközben a világ élelmiszertartalékai a második világháború óta nem látott szintekre süllyedtek. Ebben a helyzetben az élelmiszer – az energiához hasonlóan – stratégiai cikké vált. Európának különös felelőssége van a világ élelmiszerbiztonságának garantálásában, hiszen Európában lehet a legmagasabb szintű környezetvédelmi normák mellett, a legbiztonságosabb élelmiszert előállítani. A világ más részein csak óriási környezetpusztítással, erdőirtással lehetne növelni az élelmiszertermelést. A KAP fő feladata, hogy az európai mezőgazdasági termelési potenciált megőrizze. A jelentés külön figyelmet szentel a mezőgazdasági árak utóbbi években megfigyelhető szélsőséges ingadozásainak. Olyan piaci szabályozó eszközökre, ill. egyes ágazatokban – pl. tej, bor – kínálatkorlátozó intézkedésekre lenne szükség, amelyek megvédik a gazdákat, csökkentve az áringadozások okozta veszteségeiket. Az európai élelmiszerkereskedelem sokkal nagyobb mértékben koncentrált, mint az élelmiszerlánc többi szereplői, az élelmiszer-feldolgozók és a mezőgazdasági termelők. Egy-egy nagyobb hipermarketlánccal szemben adott esetben többszáz gazdálkodó áll, akiknek ezért sokkal rosszabbak az alkupozícióik. A jelentés szerint annak érdekében, hogy a termelők javítani tudjanak versenyhelyzetükön, lehetővé kell tenni a szorosabb együttműködésüket. Ehhez azonban a mezőgazdaság területén felmentést kell adni az drákói szigorú európai versenyszabályok alól. A harmadik országokból származó import kapcsán a dokumentum leszögezi: az Európán kívüli importtermékekre ugyanazok a szigorú környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állatjóléti stb. követelmények vonatkozzanak, mint amelyeknek az európai termelőknek kell megfelelniük. A támogatások felosztásáról, a közvetlen kifizetésekről egyelőre még nincsenek határozott elképzelések a dokumentumban, ezen a területen még a viták elején tartanak. A Közös Agrárpolitika költségvetésének megőrzését hangsúlyozó párizsi és varsói agrárminiszteri nyilatkozatban sikerült egységfrontba tömöríteni a KAP-ot támogató tagállamokat. A támogatási rendszer átalakításáról keltett viták, így különösen a hektáralapú kifizetések szintjének tagországok közötti kiegyensúlyozása, ennek az egységnek a felbomlásához vezethet. Az Európai Bizottság az év végén hozza nyilvánosságra a KAP jövőjével kapcsolatos állásfoglalását. A viták döntő része így a 2011. első felében esedékes magyar elnökség idejére esik.

Fotó: Prág Ferenc