Meghosszabbítaná a földvásárlási moratóriumot a kormány

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a támogató döntés hátterét részletezve elmondta: már tavaly szóban jelezte az Európai Unió Bizottságának, hogy Magyarország valószínűleg élni fog a tilalom meghosszabbításának lehetőségével. Az agrártárca vezetőjének megítélése szerint továbbra is fennállnak azok a feltételek – az alacsony földár, valamint a törvényi szabályzás átalakításának szükségessége -, amely a hétéves moratórium további fenntartását indokolják.

Magyarországon a földárak 4-5 évente megduplázódnak

Gráf József beszélt arról, hogy Magyarországon a földárak – amelyek jelenleg átlagosan hektáronként 500-700 ezer forintosak – 4-5 évente megduplázódnak. Ezért a most kezdeményezett moratórium lejártakor már lényegesen közelebb állnának a fejlett ipari országok földáraihoz, mint jelenleg. Emellett a hatályos földtörvény is elavult, megváltoztatására szakmai konszenzus van. Ám a változtatási kezdeményezések a “politika bugyraiban” eddig mindig elvesztek – jegyezte meg a miniszter. Fontos volna, hogy az állattartó gazdaságok alanyi jogon földhöz jussanak, úgynevezett nagy állategységenként 0,8 hektárhoz. Példaként egy 3.000 hektár bérelt földön gazdálkodó vállalkozást vett, amelynek így 600-700 hektáros saját tulajdonú földje is lehetne. A miniszter szerint jó volna, ha a magángazdálkodók számára megvásárolható 300 hektáros földméret növelhető lenne az új földtörvény megalkotásakor.

Ma már nem ritka a 600-700 hektáron gazdálkodó családi gazdaság

Gráf József szerint ugyanis ma már nem ritka a 600-700 hektáron gazdálkodó családi gazdaság. A külföldiek földvásárlási moratóriumának lejárta után olyan földtörvényre van szükség, amelybe beépíti a jogalkotó a sok európai országban ma már gyakorlatnak számító földszerzési normákat is, amelyek például képzettséghez, helyben lakáshoz, esetleg szakmai szervezet vagy a helyi közigazgatás engedélyéhez kötné a földvásárlást – vélekedett a miniszter. Mindez a magyar gazdálkodók érdekét szolgálná – jelezte Gráf József, hozzátéve, hogy már most is a társas vállalkozások művelik a magyar földterület kisebb hányadát, 40 százalékát. Ez mindenféle külső beavatkozás nélkül alakult ki – húzta alá. Gráf József közölte: most már kevésbé szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a földvásárlási moratórium meghosszabbítható-e, mint volt néhány évvel ezelőtt. A múlt év végén ugyanis sikerült két fontos kamattámogatási kérdésben is egyetértést teremteni az uniós tagállamok között, amely a magyar gazdák számára kedvező helyzetet teremt a földvásárláshoz, illetve a birtokrendezéshez adandó kamattámogatásoknál. Az agrártárca vezetője úgy ítélte meg, hogy a földvásárlási moratórium meghosszabbításának lehetőségének esélyei is jók.

Az országgyűlési határozati javaslatot jövő hétfőn tárgyalja a parlament

Jelezte azt is, hogy a földvásárlási moratórium meghosszabbításáról országgyűlési határozat is készült, amelyet várhatóan a jövő hétfőn tárgyal a parlament. Megjegyezte: ebben a kérdésben politikai egyetértés van. Közölte azt is: szükség volna a Duna hajózhatóvá tételére annak érdekében, hogy a magyar gabonát olcsóbban lehessen eljuttatni a tengeri kikötőkbe. Ma ugyanis a 150-160 euróba kerülő búza tonnája szállítással együtt mintegy 210 euróra emelkedik, amely már versenyképtelenné teszi a magyar gabonát. Gráf József elmondta: tudomása van arról, hogy Brüsszelben “buldózernek” hívják, szerinte ez csak azt jelenti, hogy a magyar gazdálkodók érdekeit következetesen, esetenként a végsőkig elmenve képviseli. Elmondta még, hogy a SAPS és a Top-up rendeletek előkészítése folyik a tárcánál annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók az idén se maradjanak támogatás nélkül. Emlékeztetett: a magyar gazdálkodók minden olyan támogatást megkapnak amit eddig, csupán a dohánytermelők támogatása csökken a felére, mivel az SPS támogatási rendszert az idén nem lehet bevezetni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.