Elmondta: a szerdai egyeztetésen – amelyet a minisztérium vezetői külön-külön folytattak a termelőkkel és a gyártókkal; valamint az élelmiszer-kiskereskedelmi láncokat képviselő megbízottakkal – nem történt előrelépés. Egyik fél sem fogadta el a minisztérium által előterjesztett új alapelveket, hanem úgy döntöttek, hogy a kérdéskörről újabb tárgyalási fordulót rendeznek várhatóan december közepén. Az e hónap közepi egyeztetésre meghívót kapnak többek között a terméktanácsok, valamint az ÉFOSZ képviselői, továbbá az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok megbízottai. Ez az egyeztető fórum egynapos lesz és ott mindenki kifejtheti álláspontját. Amennyiben nem születik önkéntes megegyezés jövő év január 15-ig, úgy a kormány törvényt alkot a szabályozásról. Erről ötpárti egyeztetés is folyik, mivel az öt parlamenti párt parlamenti képviselői ez ügyben határozati javaslatot kívánnak az Országgyűlés elé terjeszteni. Ezekről Gőgös Zoltán tájékozatta az érintetteket.
A minisztériumi vezetők szerda délután külön-külön tárgyalnak a termelők és a feldolgozók megbízottaival, és külön fogadták a nagy kereskedelmi láncok képviselőit. A megbeszélésekre azért került sor, mert a korábbi élelmiszer-kiskereskedelmi etikai kódex a gyakorlatban nem működött. Ezért az agrártárcánál úgy vélték, újabb egyeztetésre van szükség annak érdekében, hogy a magyar áruk jobb piaci pozíciók között kerülhessenek a magyar élelmiszer-áruházak polcaira. Az agrártárca ennek érdekében azt javasolta, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások írásban állapodjanak meg az FVM-mel a piaci kapcsolatok rendezésének és az etikus üzleti magatartás érvényesülésének szabályairól. (Ez a javaslat a hírek szerint kiegészülne a termelők és a feldolgozók, valamint a szaktárca írásba foglalt megállapodásával. Ez az egyezség azonban nem válna háromoldalúvá.)
A minisztérium elkészített egy megállapodás-tervezetet is, amelyet elküldött az érintetteknek. Ebben egyebek mellett azt javasolják, hogy a kereskedők által különböző jogcímen megállapított és a termelőkre áthárított költségek ne haladják meg a beszerzési ár öt százalékát. A tervezet szerint a kiskereskedelmi vállalkozások önként vállalnák, hogy a teljes élelmiszerválasztékuk 80 százaléka belföldi eredetű termékekből álljon.
Emellett a minőségi termékeket előállító magyar vállalkozások piacra jutásának támogatása érdekében a kereskedők az úgynevezett saját márkás termékeknél is lehetővé tennék az előállító nevének és címének feltüntetését, a termék, illetve az alapanyag származását azonosító jelölést. Az FVM vállalta volna azt is: az Agrármarketing Centrum révén támogatást nyújt az élelmiszert forgalmazó vállalkozások olyan rendezvényeinek megtartásához, amelyekben a magyar élelmiszerek kiemelt helyen jelennek meg.

Kapcsolódó hírek:
►Az agrártárca egyeztet a kereskedőkkel ►A KMÉ védjegy belépő egy elit klubba ►Büszkeségeink a kiváló minőségű, magyar élelmiszerek ►Kiosztották a KMÉ Védjegy elismeréseket ►A vizsgálatok magukért beszélnek ►SPAR-AMC összefogás a KMÉ védjegyes termékekért ►Idén 10 éves a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy