A Barclays Capital, a londoni City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja erről külön összeállított forgatókönyvcsokrában kiemelte, hogy a Szuezi-csatorna lezárásához az egyiptomi kormány formális döntésére, emellett a fegyveres erők beleegyezésére lenne szükség. A cég londoni elemzői „számos közel-keleti szakértővel” megvitatták az ügyet, és az elhangzottakból arra a következtetésre jutottak, hogy az egyiptomi hadsereg „vonakodnak” a víziút lezárásától. Ha Egyiptomban radikális, nyugatellenes kormány kerülne hatalomra, akkor lenne esély arra, hogy a Szuezi-csatorna „ismét a nemzetközi hatalmi politika túszává válik”, de e forgatókönyv megvalósulása a Barclays Capital londoni elemzői szerint jelenleg nem tűnik közeli veszélynek. A ház szerint mindemellett az amerikai haditengerészet Bahreinben állomásozó 5. flottája is elrettentő erőként szolgálhat bármely olyan egyiptomi kormány számára, amelynek esetleg ilyen tervei lennének. A Barclays Capital kimutatása szerint a tengeren zajló világkereskedelmi forgalom éves összértékének hozzávetőleg 7,5 százaléka halad át a Szuezi-csatornán, a világ nyersolajellátásának pedig a 4,5 százaléka függ a csatornától, illetve a földközi-tengeri partvidékre kifutó, párhuzamos csővezetéktől (Suez-Mediterranean Pipeline, Sumed). Ez utóbbi napi kapacitása 2,34 millió hordó. A Szuezi-csatorna az egyiptomi gazdaság számára is elsődleges fontosságú. A Barclays Capital adatai szerint a víziút használati díja az egyiptomi hazai össztermék (GDP) 3 százalékát, a folyó bevételeknek pedig a 8 százalékát adja. A befektetési csoport londoni szakértői az elemzésben kiemelik, hogy jóllehet Szuez városában is súlyos összecsapások zajlottak le a tüntetések kirobbanása óta, arról azonban nem érkeztek jelentések, hogy a csatornán áthaladó hajók ellen is támadást kíséreltek volna meg. A Barclays Capital elemzői szerint akkor sem valószínű, hogy a csatornán haladó hajóforgalom komolyabb veszélybe kerülne, ha a tüntetők nyugati érdekeltségeket vennének célba. Még abban a „valószínűtlen” esetben is, ha egyes csoportok megkísérelnének fennakadást előidézni az áthaladó forgalomban, ezt „nem feltétlenül lenne könnyű” megvalósítani, mivel nincsenek arra utaló jelek, hogy a tiltakozóknak meglennének a megfelelő eszközeik a tartályhajók elleni szervezett támadásokhoz, de még ilyen szándéknak sincsenek jelei – áll a Barclays Capital londoni elemzésében. A ház szerint mindemellett a nyersolaj-keresleti növekedés „epicentruma” ma már Ázsia, és e piac igényeit a közel-keleti és a nyugat-afrikai olaj – amely nem halad át Ázsia felé a Szuezi-csatornán – egyre nagyobb mértékben fedezi. Így a víziút esetleges lezárásának hatásai ezúttal jóval korlátozottabbak lennének, mint az 1950-es, 1960-as évek lezárásai idején – áll az elemzésben.