Az utóbbi években a vetőmag-előállítás a hazai növénytermesztés meghatározó ágazatává vált, jelenleg a szántóterület három százalékán, 120 ezer hektáron termesztenek évente 240 ezer tonna vetőmagot mintegy 70-80 milliárd forint értékben. Ezt Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mondta az EESNET (Keleti-Európai Vetőmag Hálózat) háromnapos konferenciáját megnyitó előadásában Siófokon. A miniszter kitért arra: a magyar vetőmag 25-30 százalékát értékesítik külföldön, elsősorban Franciaországban, Németországban és Hollandiában, de pozitív folyamatok indultak el a FÁK-országok piacainak újjáépítésében is. A támogatási lehetőségekről szólva a tárca vezetője elmondta: kiemelt támogatást vehetnek igénybe az öntözéses területeken megvalósuló beruházásokhoz, és előkészítés alatt van a hibridüzemek korszerűsítését célzó rendelet.
Marcel Bruins, a világszervezet főtitkára a biotechnológia terjedéséről szólva elmondta: a genetikailag módosított (GM) növények között elsősorban szójababot, kukoricát, repcét és gyapotot állítanak elő, de küszöbön áll további 20-25 GM növényfajta kereskedelmi forgalomba kerülése. Szavai szerint jelenleg 23 országban engedélyezett GM-növényfajták termesztése, térségünkben Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia állít elő alacsony arányban génmódosított növényeket. Világszerte 140 millió hektáron termesztenek génmódosított gabonát. Marcel Bruins rámutatott, a hagyományos és GM-növények együttélése nem biztonsági, hanem gazdasági kérdés. Az ISF elvárja a GM-termékek kifejlesztőitől, hogy bocsássák rendelkezésre azt a technológiát, amellyel ellenőrizhető a GM-technológiával előállított termékek esetleges alacsony szintű jelenléte a hagyományos környezetben – hangsúlyozta.