Orbán Viktor és a magyar mezőgazdaság

Orbán Viktor a terv céljait a megőrzés, a megújítás és a minőség hármas jelszavával foglalta össze és beszédében sürgette a földtörvény módosítását, illetve további szabályok megalkotását a birtok- és tulajdonvédelem érdekében. A kormányfő a Vidékfejlesztési Minisztériumban rendezett tanácskozáson kifejtette: az országok biztonsága a jövőben egyre inkább az élelmezési és élelmiszer-biztonságtól, az ivóvíz- és energiaellátás biztonságától és a környezetbiztonságtól függ, és attól, kinek a kezében van mindez. Gyakran lehet hallani, hogy a jövő háborúi a termőföldért, az ivóvízért fognak folyni: “a rossz hírem az, hogy ez a háború már elkezdődött, csak nem fegyverekkel vívják, hanem más eszközökkel, például leminősítésekkel is, ezért nagyon résen kell lennünk, mert a róka sohasem mondja meg egyenesen, hogy a sajtot szeretné kiénekelni a szánkból” – fogalmazott, majd hozzáfűzte, hogy a vidék és a mezőgazdaság teljesítménye ma sorsdöntő az egész ország és az egész magyarság számára. Orbán Viktor kijelentette: meg kell védeni a termőföldet és az ivóvízbázist, ezért nem fogadnak be “génpiszkált anyagokat a földjeinkbe”, s ezért támogatják a gazdák földvásárlását és helyben maradását. A vidék joggal várhatja az állam támogatását, de cserébe minden magyar elvárhatja azt, hogy a vidék olyan szolgáltatásokat nyújtson, mint a biztonságos élelmiszer, a tiszta környezet és a pihenést biztosító magyar táj – közölte. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország “minden ellenkező híreszteléssel szemben” eredendően mezőgazdasági ország, ezt igazolják földrajzi, természeti adottságai, történelme, kultúrája és hagyományai is. Az ország akkor volt erős – folytatta -, amikor virágzott a mezőgazdasága, persze az is igaz, hogy a korszerű nemzetgazdaságok több lábon állnak, de a többi ágazat nem az agrárium ellenében, nem annak tagadásaként jön létre. “Nem fogadjuk el, hogy az ipart a korszerű, a haladó, a mezőgazdaságot pedig a maradi, a múltba ragadt dologként képzeljék el, képzeltessék el velünk. Ha így tennénk (…), akkor saját magunkat minősítenénk le” – mondta a miniszterelnök. A Darányi-terv lényege szerinte úgy hangzik: terv a vidéki minőségi élet megteremtésére, arra, hogy jó gazdaként éljünk azzal, amit a földünk adhat nekünk, “márpedig a magyar föld mindent megadhat nekünk”, a nagyvárosi életformával összemérhető kényelmet, tisztes megélhetést biztosító munkalehetőséget, egészséges ivóvizet és jó minőségű, magyarok által előállított élelmiszereket. A terv célja a megőrzés, a megújítás, a minőség – foglalta össze, majd kifejtette: meg kell őrizni az időtlen értékeket – így a gazdag természeti adottságokat, az elődök tudását -, megújulásra pedig főként a mai magyar ember vidékről vallott gondolkodásában van szükség, ugyanis be kell látni, hogy a városok életképtelenekké válnak a vidék nélkül. “Az a nemzet, amelyik elszakad a földtől, magától a valóságtól szakad el, következésképpen legyengül” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy a XXI. században a nemzeti önállóság alapja egyre inkább az élelmiszer-önellátás képessége. Úgy vélte, ha újra meglesz a minőségi élet lehetősége a vidéken, akkor a vidék ugrásszerűen képes lesz javítani a városi élet minőségét is, amit “a külföldről ideáramló silány kacatok, élelmiszer-ipari hulladék dömpingje alacsony szinten, sőt sokszor emberhez méltatlan szinten tart”. A feladatok között említette a földtörvény sürgős átalakítását, további szabályok megalkotását a birtok- és tulajdonvédelem érdekében, a földügyekkel foglalkozó szervezetek működését érintő jogszabályok áttekintését, ésszerűsítését, lehetőleg úgy, hogy a helyi közösségeké lehessen az első szó. Emellett tovább kell egyszerűsíteni a helyi értékesítési, kistermelői tevékenységet, emelni kell a piacok rendjét szabályozó rendeletek minőségét, a kistermelők adottságaihoz kell igazítani a sokszor nehézkes jogszabályokat, csökkenteni kell a termelők kiszolgáltatottságát, és rá kell szorítani a kereskedelmi partnereket a tisztességes piaci viselkedésre – sorolta. A miniszterelnök felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy falusi emberek ma nagyáruházakban vásárolják meg azt az élelmiszert, amelyet egyébként a saját kertjükben is megtermelhetnek. Ez szerinte világosan mutatja, milyen nagy a baj, hiszen “hová jutunk, ha már a falusi ember sem eszik rendes ételeket”. “Abból nem szabad engednünk, hogy akár városban él, akár falun, a magyar ember asztalán jó minőségű és egészséges, magyar élelmiszer legyen” – jelentette ki, hangsúlyozva: meggyőződése, hogy van esély a rosszabb minőségű külföldi dömpingáru és élelmiszer-ipari hulladék visszaszorítására. Orbán Viktor szerint Magyarországon “az alapok megvetése után” most kezdődik az új rendszer beüzemelése, a konszolidáció, s az új szisztéma egyik nagy nyertese biztosan a vidék, az agrárium, valamint a kis- és középgazdaságok lesznek. A konferencián mondott köszöntőjében Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter közölte: a véglegesített, tíz évre szóló Nemzeti Vidékstratégia (NVS) újszerű agrár- és vidékfejlesztési modell, amely különbözik a korábban követett agrár- és vidékpolitikáktól. A Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásának keretét a most induló Darányi Ignác Terv adja. A miniszter aláhúzta: a Nemzeti Vidékstratégia a korábban működő ágazati szakpolitikák helyett a mezőgazdaságot, a vidékpolitikát, az élelmiszerellátást és a környezetvédelmet egyaránt integráló vidékfejlesztési politikát kíván megvalósítani. Újszerű azért is, mert a magyar mezőgazdaságban a családi gazdaságoknak ad elsőbbséget. Továbbá a monokultúrás tömegtermelés helyett a minőségi mezőgazdaságot, a környezet- és tájgazdálkodást részesíti előnyben. A Nemzeti Vidékstratégia alapelvei közé tartozik, hogy a megvalósuló programok erős állami felügyelet alatt állnak. Emellett fontos az eredmények közösségi hasznosulása, valamint az ebből származó haszon méltányos elosztása. A miniszter jelezte: a méltányos elosztás körébe tartoznak az agrártámogatások is. Stratégiai alapelv a rendszerszemléletű megközelítés, amely a programok komplex tervezését és megvalósítását jelenti. A Nemzeti Vidékstratégia csak akkor lehet sikeres, ha a családi gazdaságokon alapuló agrárszerkezet az együttműködésre, az összefogásra épül – mutatott rá a miniszter. Vagyis – tette hozzá -, hogy a helyi gazdaságok és a hálózati együttműködés egyszerre vannak jelen a programokban. Ez azt feltételezi, hogy a helyi közösségek részt vesznek a fejlesztésekben is a programok sikere érdekében. Az NVS sikere azon is múlik – hangoztatta a miniszter -, hogy érvényesül-e a programok végrehajtása során a természet- és a környezetvédelem, továbbá a fenntartható agrárszerkezet és termelés- politika, a föld- és birtokpolitika, a vidéki népesség megtartása, illetve helyben tartása, és így garantálható-e az agrár- és élelmiszergazdaság életképessége, a vidéki életminőség javítása, a munkahelyek megtartása és újak teremtése. Fazekas Sándor fontosnak mondta még a hozzáadott értékek növelését a munkafolyamatok során. Mindehhez szorosan kapcsolódik a helyi gazdaságfejlesztés, valamint a vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra fejlesztése, megújítása. A miniszter közölte: a szaktárca az idén a vidékfejlesztés valamennyi, felhasználható forrással rendelkező jogcímét megnyitja a gazdálkodók számára. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a modern korban, a XXI. század kezdetén fontos – megfogalmazása szerint nemzetbiztonsági – kérdés az ország élelmezés és élelmiszerbiztonsága, energia- és vízgazdálkodása. Ezért szükséges a különböző ágazati stratégiák összehangolása. Kitért arra: a NVS keretében 42 nemzeti program valósul majd meg, ebben lesznek horizontális – azaz országos – és térségi programok egyaránt. Példaként említette a demográfiai földprogramot, amelynek keretében a gazdálkodást, a vidéki életet vállaló fiatalok juthatnak megművelhető földterülethez. Szólt a helyi közétkeztetési programokról, a helyi termékek értékesítését lehetővé tevő helyi piacokról, továbbá a génmegőrzés fontosságáról is. V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár összegzésében azt emelte ki, hogy a most induló Darányi Ignác Terv azokat az eszközöket és intézkedéseket biztosítja, amelynek segítségével megvalósítható a Nemzeti Vidékstratégia. Elmondta: megújítják és ésszerűsítik a jogszabályi környezetet, ügyfélbaráttá teszik a támogatási és az intézményrendszert – különösen a szaktanácsadást -, elkezdődnek a különböző nemzeti és uniós finanszírozású programok például a tanyamegújítás, a vágópontok létesítésének támogatása, vagy a kertészeti tevékenység segítése. Fehér György, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója méltatta Darányi Ignác a XIX. és a XX. század fordulóján pályája csúcsán lévő agrárpolitikus életútját, aki több kormányban is vezette az agrártárcát. Ezt követően Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter – a külföldön élő családtagok és a konferencián résztvevők jelenlétében – leleplezte Darányi Ignác emléktábláját.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.