Orbán Viktor is Bukarestbe megy november 8-án a Duna-stratégiáról tárgyalni

Ezt az AGRIBUSINESS.HU-nak Borbély László román környezetvédelmi és erdészeti miniszter mondta, miután Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel tárgyalt Budapesten. Fazekas szerint a jövőre nézve is bíztatóak a magyar-román környezetvédelmi kapcsolatok.

Fazekas Sándor kifejtette: számos ügyben konzultáltak a megbeszélésen. A Duna-stratégia Tisza csoportjában történő együttműködés kapcsán kapcsán különböző projekteket tekintettek át. Foglalkoztak a Tisza kutatóintézet felállításával, Magyarország és Románia tárgyalásai szépen haladnak az intézet felállításával kapcsolatban.

Beszéltek a miniszterek a Dél-tiszai interregionális fejlesztési útvonal összehangolásáról is, ennek kapcsán fontos az érintett országok minél nagyobb részvétele – hangsúlyozta a magyar miniszter. Fazekas Sándor bejelentette, hogy a magyar kormány 20 millió forintot biztosított a Dél-Tisza interregionális fejlesztési projektre (STIRD), amit a német oktatási és kutatási minisztérium is támogat. A projekt célja, hogy a klímaváltozás várható hatásaira gyakorlatias válaszokat keressen. A programhoz abban az esetben biztosítanak további német forrásokat, ha az Alsó-Tisza vidékre irányuló folytatásban érintett országok (Magyarország, Románia, Szerbia) társfinanszírozást is vállalnak.

Hozzátette: foglalkoztak a cséfai természeti park létesítésével is, amelyről már az idén döntés várható a román kormány részéről. Ez egy jelentős természetvédelmi ügy, hiszen a Körösök vidékén, a már védett magyar területhez csatlakozó, de a határ romániai oldalán található védelem alá vonás egy mintaszerű, határon átnyúló együttműködés lehet – fejtette ki Fazekas Sándor.

Románia tájékoztatta továbbá Magyarországot arról is, hogy a tervezett verespataki beruházás ügyében milyen fázisban van az engedélyezési eljárás. Borbély László a verespataki aranybánya nyitásával kapcsolatban elmondta, hogy az ügyben nincs látványos előrelépés, jelenleg a hatástanulmányokat vizsgálják. Csak akkor kaphat engedélyt a beruházó a bányanyitásra, ha az EU jogszabályoknak és előírásoknak szigorúan megfelel. A miniszter kiemelte, hogy Svédországban már úgy tudnak aranyat kitermelni, hogy a zagytározóba kerülő melléktermék alig tartalmaz ciánt. Tekintettel arra, hogy a térségben 400 tonnára becsülik a kitermelhető arany mennyiségét, a miniszter arra kérte tárgyalópartnerét, hogy a magyar kormány szakértői hozzáállással viszonyuljon a bányanyitáshoz. Fogadja el, hogy a román kormány szociális, gazdasági, környezetvédelmi és biztonsági érdekek egyeztetésével fogja meghozni a döntését.

Borbély László elmondta: nagyon hatékony együttműködésre tekinthetnek vissza az elmúlt 4-5 hónap vonatkozásában. Ez idő alatt nem csak négy-öt környezetvédelmi szakértői bizottság találkozott Romániában, de a mostani budapesti megbeszélésen eldöntötték, hogy november végéig összehívják a nagy vegyes bizottságot. Egyrészt ugyanis a remények szerint jövő év elején közös kormányülés lesz és addig elő lehet készíteni olyan dokumentumokat, amelyek a Duna-stratégiára, közös projektekre és más fontos területekre vonatkoznak.

Magyarország EU elnöksége kapcsán a vízgazdálkodás az egyik prioritás – emlékeztetett a román miniszter. Ezügyben nagyon jó az együttműködés a két ország között, szabályozások is vannak ezügyben, itt partnerek tudunk lenni – hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett: a találkozón megállapodás született arról, hogy a két ország közösen vállalja az Európai Duna-térségi stratégia (EDS) Akcióprogram, természeti és emberi tevékenység okozta kockázatok és katasztrófák megelőzésével és kezelésével foglalkozó /V./ fejezetének koordinálását.
 
Az, hogy a Tisza térség az EDS szerves részét képezi, remélhetőleg garanciája lesz az ötoldalú együttműködés fejlődésének, és további EU támogatás lehetőségét is előre vetíti.
A magyar fél szeretné bevonni az EU által támogatott Tisza vízgyűjtő együttműködésbe (ICPDR) román partnerét, hiszen a projekt megközelítőleg 4.000 hektáron 3-3,5 millió embert érint közvetlenül, és regionális együttműködésre ad lehetőséget.

Arra a kérdésére, hogy képvisel-e valamilyen véleményt Románia a Duna-stratégiát illetően Magyarország irányában, figyelemmel a lehetséges megoldásokra, a folyamkotrásra, illetve a magyarországi szakaszon esetleg vízlépcsők létesítésére, Borbély László elmondta: nem mentek bele ennyire a részletekbe, de 2008-ban már aláírtak egy memorandumot a két ország között a Duna-stratégia tekintetében.

Azt a magyar kormánynak kell eldöntenie, milyen módon viszonyul a kérdéshez – hangsúlyozta Borbély László. Hozzátette: egy vízlépcsőket vagy más megoldásokat felmutató stratégia figyelembe kell, hogy vegye a környezetet. Meggyőződése – mondta -, hogy a magyar kormány meg fogja találni azokat a legjobb megoldásokat – akár romániai szakértők véleménye alapján is -, amelyek a hajózhatóságot segítik, ugyannakkor nem károsak a környezetre.

Borbély László megköszönte magyar kollégájának az iszapkatasztrófáról adott napi rendszeres tájékoztatást, aminek jelentős szerepe volt a romániai közvélemény korrekt tájékoztatásában. A katasztrófának nincs a határon átnyúló hatása – szögezte le a romániai miniszter. Hozzátette: most Budapesten eldöntötték, hogy a katasztrófa kapcsán létrehoznak egy közös bizottságot, amely a tapasztalatokat összegzi és a potenciális veszélyhelyzetek kapcsán mindkét országban hatékonyabb fellépést biztosít, akár uniós szinten is.

„Az iszapkatasztrófa kapcsán is közös fellépés volt Luxemburgban, egyrészt kértük, hogy az EU módosítson azon a mechanizmuson, amely az uniós beavatkozást szabályozza a hasonló katasztrófák esetén, ezzel foglalkozik is az EU. Véleményünk szerint egy külön pénzügyi alapot is létre kellene hozni, mert a szolidaritási alapból nem lehet lehívni ilyen esetben összegeket. Ezt a véleményt, hogy legyen egy ilyen alapja az EU-nak, közösen fogjuk, remélhetőleg más országokkal együtt is képviselni” – fogalmazott Borbély László

Fazekas Sándor is megköszönte Romániának a magyarországi iszapkatasztrófa következményeinek elhárításához nyújtott eddigi segítségét, továbbá a mostani adományt. Románia ugyanis 50 millió forint értékben 250 ezer porálarcot adományozott a katasztrófa miatt Magyarországnak, amit a romániai miniszter személyesen adott át Devecser és Kolontár térségében.

 


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.