Politikusok és agrárszakemberek tárgyaltak a Nemzeti Vidékstratégiáról

A Szövetség időszerűnek és rendkívül sürgetőnek tartja, hogy még ebben a félévben az Országgyűlés elé kerüljön a Nemzeti Vidékstratégia, melynek társadalmi vitája hamarosan elkezdődik. „Fontosnak tartjuk, hogy a Vidékstratégia kiemelt szempontként kezelje a vidék népességmegtartó képességét. A vidék és város megfelelő minőségű, megfizethető, egészséges és biztonságos élelmiszerrel való ellátása elengedhetetlen. Az új stratégiának a helyi közösségek erősítését kell szolgálnia. Biztosítania kell továbbá a természeti erőforrások feletti helyi rendelkezést, a természeti értékek és a szerves kultúra megőrzését, valamint az ember és a táj harmóniájának visszaállítását is. Mindezeket a kérdéseket az élelmiszer-önrendelkezés koncepciója foglalja keretbe, melynek megvalósulását megalapozhatná a készülő Vidékstratégia” – jelentette ki Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke. „A Nemzeti Vidékstratégia irányai, szemlélete – amelyet Ángyán József államtitkár a konferencián elhangzott előadásában felvázolt – valódi áttörést jelenthet a fenntarthatóság irányába. A tervezetből eddig megismert részletek alapján úgy tűnik, hogy a készítők jól látják a hazai agrárgazdaság és vidék jelenlegi mostoha helyzetének okait, és az intézkedések legtöbbje is megfelel a helyes iránynak” – folytatta az MTVSZ társelnöke. „Mindemellett néhány problémakörre is szeretnénk felhívni a figyelmet: a vidék és agrárgazdaság sorsát nem lehet összekötni a termelés további fokozásával. A jelenleg 12 millió embert ellátó hazai mezőgazdaság teljesítményét nem lehet 15-20 millió ember ellátására növelni, s emellett még a biomassza energetikai célú felhasználását (beleértve az agroüzemanyagokat is) is bővíteni. Erre ugyanis sem az éghajlatváltozás, sem a leromlott ökoszisztéma szolgáltatások nem adnak lehetőséget, ráadásul ez ellentétes a fenntarthatósági elvével is” – tette hozzá Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért igazgatója, az MTVSZ szakértője. A versenyképesség hangoztatása kapcsán a Szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy a verseny kiszorítja az alkalmazottakat a foglalkoztatásból, miközben a stratégia ígéretet tesz a vidéki térségek munkahelyeinek gyarapítására. Hasonlóan félő, hogy a verseny a még nagyobb intenzitás felé kényszeríti az agrárgazdaságot, amely szintén ellentmond az ökológiai tájgazdálkodás elvárásainak. „Kiemelten fontos, hogy a birtokpolitika garantálja a helyben lakó (ezért a környezetért felelősséget viselő) természetes személyek földhöz jutását és zárja ki a csupán profit-orientált tőkés társaságokat ebből a körből” – hangsúlyozta Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke. Az új Vidékstratégiának biztosítania kell a mezőgazdaságból megélni kívánó lakosság, fiatal agrárvállalkozók földhöz jutását. Az egészséges, génmódosítás-mentes élelmiszerek előállításában kulcsfontosságú lehet az ökológiai gazdálkodás minél szélesebb körű elterjesztése is, amelyet prioritásként kell, hogy kezeljen a Stratégia. „A Stratégia kidolgozásakor építeni kellene az olyan helyi kezdeményezésekre, amelyek egy-egy térségben igyekeznek gazdasági és természeti körfolyamatokat helyreállítani, ilyen például a Völgyhangja Egyesület, az Ormánság Alapítvány; Visnyeszéplak; az Élőfalu Hálózat; a Borsodi mezőség; a Hegyköz és a Bodrogköz – hogy csak néhányat említsünk a teljesség igénye nélkül” – tette hozzá Molnár Géza a Fenntartható fejlődés és erőforrás Kutatócsoport szakértője.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.