Tabajdi közölte: az európai agrárakadémiák konferenciáján, a belgiumi Gembleaux-ban emlékeztetett arra, számos a közelmúltban készült tanulmány rávilágított, hogy az élelmiszerláncban keletkező profit egyenlőtlenül oszlik el az ágazat szereplői között: az elmúlt időszakban tapasztalt áremelkedésből származó profitot elsősorban a kiskereskedők és a felvásárlók fölözték le, miközben a termelők haszna jelentős mértékben csökkent. A tanácskozáson az európai agrárium jövőjével foglalkozó szakmai szervezetek képviselői vettek részt, így a franciaországi Marciac-i Vitafórum, a spanyolországi Córdobai Intézet, a belga Gembleaux-i Vitafórum és a Tabajdi Csaba kezdeményezésével létrejött Magyar Agrárakadémia. A konferencia témája a nemzetközi agrárpiacok szabályozása volt. „Az elmúlt években tapasztalt hektikus élelmiszerpiaci ármozgások szükségessé teszik az ár- és piacszabályozást, az élelmiszer kereslet és kínálat egyensúlyának megőrzését. Fontos, hogy a fogyasztók számára megfizethető maradjon az élelmiszer, ugyanakkor biztosítsuk az élelmiszertermelők megélhetését is” – mondta a szocialista európai parlamenti képviselő. Tabajdi Csaba kiemelte, hogy az európai élelmiszerláncon belül a mezőgazdasági termelés részesedése az elmúlt öt évben 5%-al csökkent. A megtermelődő haszon tehát egyre kisebb mértékben jut el a termelőkhöz és annak egyre nagyobb hányada kerül a lánc többi szereplőjéhez, így a kereskedőkhöz, a felvásárlókhoz és a feldolgozókhoz. A magyar képviselő kifejtette, hogy a fejlett világ összes jelentős gazdasági térsége él a mezőgazdasági piacok szabályozási lehetőségével, és erről az Európai Unió sem mondhat le. Emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokban a mezőgazdaság termelési értékének 13 százalékát képezik az állami támogatások, míg az EU-ban ez az érték mindössze 11 százalék. Valószínű, hogy az európai gazdák támogatási szintje a küszöbönálló KAP reform kapcsán tovább csökken, miközben versenytársainknál szigorúbb környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági és munkajogi előírásoknak kell megfelelniük. Ezért kulcsfontosságú, hogy a WTO keretében zajló nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon az Európai Unió a mezőgazdasági vonatkozású európai normákhoz hasonlóan szigorú szabályok betartását követelje meg tárgyalópartnereitől. A közeljövőben kezdődő KAP reform kapcsán Tabajdi Csaba kifejtette, hogy a piacszabályozó intézkedések között szükséges lenne fenntartani az Európai Unió intervenciós rendszerét, a közraktározási programokat, és ki kellene terjeszteni a termelői szervezetek célzott támogatását.  Ez utóbbira jelenleg csak a zöldség-gyümölcs szektorban van lehetőség. Az európai agrártermelés, benne a magyar mezőgazdaság jövője is nagyban függ a minőségi áruk előállításától. A mezőgazdasági termékek minőségpolitikája, benne az eredetvédelem, a földrajzi árujelzők oltalma, és ezen védett termékek nemzetközi népszerűsítése egyaránt a Közös Agrárpolitika egyik kitörési pontja. Ez Magyarország számára rendkívül előnyös, hiszen hazánk is a törvény erejével, a Hungaricum törvénnyel szeretné erősíteni az eredetvédelmet – húzta alá Tabajdi Csaba a tanácskozáson.