Tovább kell fejleszteni a klaszterek működési feltételeit

A tőkealap-kezelő szerint a legjobb mérce arra, hogy életképes-e egy klaszter, többek között az, hogy tagjai szerepet vállalnak-e a klaszter-menedzsment finanszírozásában. “Attól persze még távol vagyunk, hogy egy működő szervezeti együttműködés támogatástól mentes, piaci előnyökre épülő önfenntartásáról beszéljünk” – idézi a közlemény Csuhaj V. Imrét, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatóját. A klaszter hatékonysága nagyban függ a vállalati hálózatot irányító-szervező klaszter-menedzsmenttől, csakhogy az amúgy is tőkehiánnyal küzdő tagvállalatok többnyire nem fizetnek akkora tagdíjat, – hiába kellene kötelezővé tenni minden klaszternél – amely elegendő lenne egy ütőképes menedzsment-szervezet felállításához. Holott a külön-külön gyenge, de együtt erőt képviselő vállalkozások csak akkor várhatják el a klaszter-menedzsmenttől a közös innovációt segítő és a klasztert a nemzetközi porondon is láthatóvá tevő szolgáltatásokat, ha azt meg is fizetik – vélekedett az elnök-vezérigazgató. A társaság hangsúlyozza: a bizonytalan jövőképű, csupán a pályázati lehetőségek miatt alakuló vállalkozói hálózatokat kiszűrheti, a kellő erővel rendelkezőket pedig továbblendítheti a megfelelő szabályozási, működési feltételek továbbfejlesztése, valamint a klaszterek szervezésére preferált ágazatok kijelölése. A Tőkealap-kezelő Zrt. szakemberei szerint szükség lesz a klaszter menedzsment szervezetek megfelelő definiálására is, mert jelenleg az egyesülési forma kényszer, anélkül nem szedhetnének kötelező tagdíjat. Amennyiben a klaszter-tagoknak tulajdonrésze, jogi felelőssége lesz a menedzsment szervezetekben, megelőzhető az, hogy az uniós forrásokból táplált pályázat sikertelensége esetén következmények nélkül lépjenek ki a létrehozott klaszterből. A vállalkozói hálózatokat és a gazdasági együttműködést fejlesztő Pólus Program mintegy 1,5 milliárd euró uniós forrással támogatta a klaszterek kialakulását és fejlődését – emlékeztet a társaság. A keretből 2011 nyaráig 100 együttműködési kezdeményezés jutott pénzhez, és közülük 15-en kapták meg az akkreditációs bizonyítványt. Velük együtt összesen 25 klaszter felelt meg a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. akkreditációs szempontjainak. E szempontok között a legnagyobb súlya a klaszter foglalkoztatottságra gyakorolt hatásának, a klaszterbe tartozó kis- és középvállalkozások üzleti kilátásai javításának és az exportpotenciál emelésének van. Az akkreditált innovációs klaszterek tagjai csaknem 84 ezer főt foglalkoztatnak és 728 vállalkozást, ebből 554 kis- és középvállalkozást fognak át, s a magyar bruttó hazai termék (GDP) több mint 10 százalékát adják. A Magyarországon bejelentett és támogatást kapott klaszterek csaknem fele az energia és a gépipar, ezen belül az autógyártás, továbbá az informatika és a távközlés, valamint a környezetvédelmi ipar területén szerveződött, ezen felül pályázati pénzt nyert jó pár, az üzleti szolgáltatások, a turizmus, az építőipar, a logisztika, az egészségügy és az oktatás terén szerveződött klaszter is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.