Az 50 települést és 52 500 lakost számláló területen az egyesületi szakértők szerint a megvalósuló projekteknek köszönhetően főként a fa- és bútoripari cégek, illetve a szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások száma gyarapszik majd. Az itt élők bíznak abban, hogy a térség sokszínűségéhez igazodik a projektötletek változatossága is. Az eddigi támogatási kérelmekből az látszik, hogy meghaladja a vártat a támogatást igénylő vállalkozások száma.

Nógrád: gazdaságilag hátrányos megye

Nógrád megye gazdaságilag hátrányos helyzetét jelzi, hogy több mutatószámot tekintve is az utolsó helyre került az országos összesítésben. E helyzet megszüntetésére való törekvés vezérelte a tervek kidolgozóit akkor, amikor összeállították a helyi vidékfejlesztési közösség fejlesztési stratégiáját. Ilyen körülmények között érthető, hogy az alapgondolat az volt: a továbblépés feltétele a gazdaságfejlesztésben rejlik. Azaz a mikrovállalkozások megsegítésére kell a legtöbb energiát szánni, és persze ezzel együtt erre a célra szükséges a legnagyobb támogatási keretet elkülöníteni – fejtette ki az Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület munkaszervezetének vezetője.

A legkisebbeket több oldalról is támogatni kell

Praszna Lajos mindehhez hozzátette még azt is: a legkisebb cégeknél a vállalkozás megalakulását és fejlődését egyaránt támogatni kell. Annál is inkább, mert az Ipoly menti településeken a működő vállalkozások nem kis hányada kényszervállalkozás, önerőből képtelenek tovább lépni. Ám a stratégiaalkotók hisznek abban, hogy ezek egy része megfelelő támogatással képes előrejutni, vagyis hosszabb távon talpon maradni, jól működni. A munkaszervezet-vezető viszont azt is tudja jól, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között rendkívül nehéz megítélni, mi lesz versenyképes és mi nem. A sok tekintetben elmaradott térségben viszont nincs más esély a fejlődésre, csak a vállalkozások tevékenységének aktív ösztönzése.

Számos ágazatban van keresnivalójuk

Az Ipoly-menti emberek úgy gondolják, hogy számos ágazatban van keresnivalójuk a helyi, már létező és az egyelőre csupán tervezett cégeknek egyaránt. A legnagyobb aktivitás az adottságokból fakadóan a fa- és bútoripar terén tapasztalható. Emellett a szolgáltatások nyújtásában való részvétel ugyancsak sokaknak ad munkát. Ezért vannak, akik autó-, mások gumiszereléshez igényeltek támogatást. Többek fantáziáját megmozgatta a biobrikett készítése is. Eredetileg mezőgazdasági melléktermékek energetikai hasznosítását fontolgatták vállalkozók, ám miután kérdéses lett, hogy ez belefér-e a támogatható körbe, így végül váltottak, és a faipari melléktermékek hasonló felhasználása mellett tették le a voksukat. Jó irány lehet még a vállalkozók számára zöldfelület-kezelés, mert a legtöbb falu központjának megszépítése igencsak fontos volna. Ötvözhetnék a falumegújítás célját a vállalkozások megsegítésével. Kizárólag akkor érdemes ugyanis falumegújításról beszélni – a szakember szerint -, ha az esztétikus környezet megteremtésére is ügyelnek. Ez utóbbi feltétele a falusi turizmus fejlesztésének is, amely ugyancsak munkahelyeket teremt.

Figyeljenek oda a mikrovállalkozások

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) hármas tengelyének keretében meghirdetett intézkedésekre 1,6 milliárd forint jut az Ipoly menti település-együttesben. Ennek a forrásnak több mint a felét a mikrovállalkozások fejlesztésére különítették el. A végleges számok még nincsenek meg, de az jól látszik, hogy a reméltnél is népszerűbb volt ez a kiírás. A kérelmezők mintegy fele kért pénzt gépbeszerzésre, s hozzávetőlegesen minden második támogatási kérelem készítője tervez ingatlanberuházást.
A falusi turizmus fejlesztésére összesen 380-400 millió forintot különítettetek el. Van, aki csak mindössze 1-1,5 millió forintot kért, mások viszont az elérhető maximumot, 50 millió forintot szeretnének ugyanerre a célra elkölteni. A falumegújításra 80, a vidéki örökség megőrzésére 300 millió forintot szántak. A Helyi Akciócsoport (HACS) minden területen hangsúlyozza az összefogás ösztönzését, azaz főként az egymásra épülő projektek megvalósítását.

Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával.

Kapcsolódó hírek:
►Sok lehetőséget rejt az ifjúsági turizmus ►Takarékszövetkezeti kölcsön is segíti az ÚMVP-t ►Vidékfejlesztési gyorsmérleg ►Az Őrség sokakat vonz, mégis kevés a szálláshely ►Kozárdi rendezvények: fesztiválok és turizmusélénkítés ►Nagy lehetőségek a Cserhátalján ►Falu a városban – I. Európai LEADER Expo ►Aktív önkormányzatok Pest megyében ►Kutatói értékelés az ÚMVP-ről ►ÚMVP-források – jelentős érdeklődés a Balaton-felvidéken ►Vidéki rendezvények ÚMVP-támogatással ►Új lehetőség a borászoknak – a borturizmus fellendítése ►Az ÚMVP támogatási keret harmadáról már döntöttek ►A sikeres jövő kulcsa a mikrovállalkozások segítése ►Kulcsszavak: vidékfejlesztés, hálózat, LEADER, MNVH ►Ifjúsági turizmus fejlesztésére ÚMVP források ►A falusi turizmus új perspektívája – a borút ►LEADER: az összefogás művészete ►Forgács Barnabás: versenyképesség, versenyképesség… ►Projektmenedzselés felső fokon – Károly Róbert Főiskola ►Célkeresztben az idegenforgalom a Dél-Mátrában ►Vidékfejlesztés: ezernél több pályázat a Dél-Dunántúlon ►Megalakult az MNVH Tanácsa és Elnöksége ►Legközelebb áprilistól lehet beadni tanyabusz számlát ►Falubusz – ÚMVP-s segítség az egyik legkisebb falunak ►Népszerű a tanyabusz ►A pályázók értik az ÚMVP-t, nagy nehézség nem várható ►Idei összegzés az ÚMVP-ről ►Beinduló fejlesztések Észak-Pest megyében ►Kész Magyarország területfejlesztési értékelése ►Gráf: a vidékfejlesztési programok megvalósulnak ►Hektáronként 150-250 ezer forint ►Leader-program Szabolcsban►Újfajta hitelek a vidékfejlesztésre ►Október 18-tól pályázhatók a vidékfejlesztési programok ►Támogatással vásárolható tanyabuszok►Startolnak a vidékfejlesztési programok ►Brüsszel elfogadta a magyar vidékfejlesztési jelentést ►Vidéki rendezvényeket, falunapokat támogat az ÚMVP