Az agrárvilág meghatározó inputja a műtrágya, a műtrágya piac működése azonban eléggé összetett, érdemes tehát betekinteni a kulisszák mögé – mondja Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa.

– A növénytermesztés kapcsán sokat beszélnek arról, hogy növelni kellene a hozamokat, az inputok felhasználása azonban sok gazdaságban még a kívánatosnál is alacsonyabb. Mi a helyzet a műtrágyapiacon?

– A magyar termelőknek azt kell megérteni, hogy nem a kukorica ára alacsony, hanem a hazai átlagtermés, ami nálunk 7-8 tonna hektáronként, feleannyi, mint a Nyugat-Európában produkált 12-16 tonna. Ehhez a teljesítményhez a magyar gazdálkodók feleannyi műtrágyát használnak, mint a náluk kétszer annyit termelő uniós farmerek, minimum 3-4 alkalommal bizonyos kultúrákra. Akik ezt nem értik meg, azoknak nemcsak a hozama, az árbevétele is kevesebb. Más kérdés, hogy a nitrogén felhasználását szabályozó rendeletet is meg kellene változtatni, úgy, hogy talajtípusok szerint más-más mennyiséget lehessen alkalmazni, illetve időnként derogációt lehetne kérni a csökkentett nitrogén felhasználás alól. A műtrágya-forgalmazók összesen 1,5 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül a magyarországi mezőgazdasági termelők részére tavaly. Az értékesített mennyiség 9,7 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél, miközben egy hektárra nálunk – ahogy említettem – így is csak feleannyi műtrágyát használnak a gazdálkodók, mint azok nyugat-európai farmerek, akik a gabonatermesztésben élen járnak. Igaz, a tavalyi hazai adat több a 2016-os forgalmazási értéknél, a növekedés pedig 2014-től folyamatos volt egészen a múlt évig. Tavaly azonban megtört a növekvő trend és a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele is csökkent, mégpedig 2,1 százalékkal, 126 milliárd forintra. Eközben a műtrágyaárak átlagosan mindössze 3,7 százalékkal emelkedtek a KSH adatai szerint.

– Idén változott valamit a helyzet? És hogy áll a piac a különféle műtrágyákat tekintve?

– A kijelölt forgalmazók 2019 augusztusában műtrágyából közel két és félszer akkora volument értékesítettek, mint július hónapban, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig a műtrágyák iránti kereslet 22 százalékkal
növekedett idén augusztusban Magyarországon – legalábbis ez derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) legfrissebb adataiból. Az összesítés szerint a két legkeresettebb termék a 27 százalékban nitrogént tartalmazó mészammon-salétrom (MAS) és a monoammónium-foszfát (MAP) volt idén augusztusban, értékesített mennyiségük ugyanakkor 4:1-hez alakult. Az előző évekhez hasonlóan a legnagyobb kereslet a MAS iránt volt a 2018-as év egészében is: a teljes műtrágyaforgalom 41 százalékát a MAS tette ki. Idén augusztusban a MAS értékesítési ára 22, a MAP-é 0,8, az ammónium-nitráté (AN) 18,8, a szuperfoszfáté 1,1, a kálium-kloridé (KCI) 8,3, míg a nitrogén-foszfor-káliumé (NPK) 0,7 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában, amikor – egészen őszig – a hazai árak meglehetősen nyomottak voltak az európaiakhoz képest. Most tehát, mondhatni, a műtrágya árak éppen korrigálnak a tavalyi alacsony bázishoz képest.

– Nagyon befolyásolja az árakat az európai piac?

– A műtrágya piac esetében egy nagy közös európai piacról beszélhetünk. A műtrágyaipar 12,5 milliárd eurós forgalmat generált az elmúlt 5 év átlagában. A magas szállítási költségek ellenére jelentős mennyiségű árutételek mozognak a határokon, ezzel biztosítva a nyitott piaci mechanizmusok működését. Európa ármeghatározó piaca Németország, ahol transzparens módon publikálják az árakat, melyeket a környező országok lekövetnek. A német piac – földrajzi elhelyezkedésének, keresleti oldalának és jól szervezett működésének köszönhetően – kedvelt piaca minden gyártónak, ezzel jelentős versenyt generál az iparági szereplők között. Ennek ellenére folyamatos prémium érhető el az árakban a hazai árszintekhez képest. Ide tartozik, hogy a német piac sok mindenben előttünk jár a műtrágyák felhasználása terén. Az arányokat tekintve például a 27 százalék nitrogént tartalmazó CAN műtrágya (Pétisó) rég kiszorította az ammónium-nitrátot (AN) és most a karbamid (UREA) is háttérbe szorul. Ezt a folyamatot magas szintű mezőgazdasági termelés és a szabályozási háttér is támogatja.

– Mennyire nyereséges a műtrágyagyártás?

– A műtrágyagyártók által elért eredmények nagy volatilitást mutatnak, de viszonylag magasak más iparágakhoz képest. Ennek persze oka van, az iparág erősen tőkeintenzív, a magas beruházási igények miatt. A műtrágyaipari beruházások a jelentős költségek mellett hosszadalmasak is. Fejleszteni azonban muszáj, mert az egyes gyárak hosszú távú fennmaradását a hatékonyság határozza meg, így aki nem forgatja vissza az eredményét, kiesik a piacról. Mondjuk nem 4 év alatt, de 10 évnél tovább már nagyon nehezen lehet versenyben maradni fejlesztések nélkül. Az iparág ciklikusságát éppen a beruházási ciklusok adják, az egyes nagy beruházások során többlet kapacitás keletkezik, majd azt a folyamatosan növekvő kereslet felszívja és helyreáll a piaci egyensúly. Sokszor a régi technológiák és az újonnan építettek együtt működnek még egy rövid ideig, mint az elmúlt években Kínában, ami nyomást gyakorol a globális piacokra.

– Mi befolyásolja még a műtrágya árát?

– Vannak más külső tényezők is, amelyek a műtrágya árakra hatással vannak. Az Európai Unión belüli árkülönbségeket elsősorban a mezőgazdaság struktúrája, a piac nyitottsága (likviditása), a logisztikai költségek és az alapanyagár befolyásolja. Láthatóan a magyar piac egy jól működő piac, hiszen méretéhez képest az egyik legalacsonyabb árszinttel működik az unióban. Ehhez természetesen hozzájárul az is, hogy a hazai kereslethez képest van egy nagyobb kapacitású, hatékony műtrágyagyára. Más kérdés, hogy a mezőgazdaság kiemelt szerepe miatt számos tagállamban támogatják különböző eszközökkel a hazai gyártói kapacitás hosszú távú működésének megőrzését. Ennek módjai eltérők, például az alapanyagon keresztül, kedvező finanszírozással, hazai termelés előnyben részesítésével, kutatás-fejlesztés támogatásával, stb. Felismerték ugyanis, hogy a jövőben egyre fontosabbak lesznek a lokális termelő gyárak a növekvő logisztikai kihívások – árak, környezeti teher, infrastruktúra – miatt. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a műtrágyagyártó iparág jelentős szén-dioxid kibocsátó és a szabályozási háttér miatt ez egy nagy kihívás az európai gyártók számára. Ugyanakkor ennek köszönhetően ma az iparág fejlettsége globális szinten az élen jár és ez hosszú távon meghatározó lesz. Rövid távon viszont terhet fog jelenteni nem csak az iparnak, de a mezőgazdaságnak is. Ennek kapcsán számos megoldási terv, javaslat fogalmazódik meg az iparág részéről, bizonyítva innovációs készségét.