A Mezőgazdasági és Halászati Tanács legutóbbi ülésén Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam utasította el a Közös Agrárpolitika forrásainak csökkentését.

A tanácsülésen húsz uniós tagállam agrárminisztere támogatta azt a közös nyilatkozatot, amely a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható források jelenlegi szinten történő megtartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési ciklusban. Magyarország annál nagyobb csökkenést nem tud elfogadni, mint amennyit az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépése indokol, ezért a KAP források jelenlegi EU 27-es szinten történő megtartása minimum elvárás – mondta a magyar delegációt vezető Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár Luxemburgban.

A kelet-európai tagállamok mellett Ausztria, Belgium, Franciaország, Görögország, Írország, Luxemburg, Portugália és Spanyolország is támogatta azt a közös agrárminiszteri nyilatkozatot, amely a KAP források jelenlegi EU 27-es szinten történő megtartására tesz javaslatot. Az egyik legnagyobb befizető, az Egyesült Királyság kiválásával nincs realitása a jelenlegi 382 milliárd eurós KAP költségvetés megtartásának, azonban Magyarország maximum a brit kilépéssel indokolható csökkenést tudja elfogadni – hangsúlyozta a magyar delegációvezető.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint Magyarország esetében a jelenlegi programozási időszakhoz képest összehasonlító áron közel 17 százalékkal csökkennének a KAP források a 2021-2027 közötti időszakban. A vidékfejlesztés szenvedné el a legnagyobb forrásvesztést, itt 26 százalékkal kevesebb uniós forrás jutna hazánknak. Elfogadhatatlan a támogatások ilyen mértékű csökkentése, miközben a javasolt szabályozás lényegesen nagyobb terhet róna a termelőkre. Nem kérhetünk többet a gazdáktól úgy, hogy közben csökkennek a források – mondta Feldman Zsolt.

A következő hét éves uniós költségvetésről, benne a KAP-ra fordítható források nagyságáról az állam és kormányfők hoznak majd döntést, azonban a húsz agrárminiszter mostani kiállása mindenképpen fontos politikai üzenetként tekinthető a jövőbeni tárgyalásokra nézve. A kezdeményezés súlyát növeli, hogy a támogatók között régi és új, valamint nettó befizető és kedvezményezett tagállamok egyaránt megtalálhatók.